Kovács Sándor - Molnár B. Lehel (szerk.): Boros György unitárius püspök naplója 1926-1941 - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 1. (Kolozsvár, 2001)

Boros György naplója I.

teleségem és Rózsika lányom28 az említett házunkban ketten s egy cseléd maradtak. Azt az izgalmat, lelki gyötrelmet nem lehet szóval ki­mondani, betűvel leírni. Naplóm beszél erről is,2‘J valamint sok egyéb­ről, mert 1919-ig tartott ez a gyötrő távoliét. Ezalatt 1918 szeptembe­rétől kezdve a béke előkészítőbe hívtak be az angol csoporthoz fordítár vezetőnek. Ennek köszönhettem, hogy 1919 január végén a békedele­gáció kiküldött Angliába folytatni a propagandát. Nem volt könnyű feladat, mert a németbarátság miatt az angolok vádoltak minket. Mégis a kitűnő Bowie Copeland311 titkár segítségével sok tárgyaláson és infor­mációcserén vettem részt. Novemberre feljött a feleségem Dodival, mert már nem bírták a tortúrát itthon az új testvérek miatt. Még keményebb fizetség következett. Három hét alatt elfoglalták lakásunkat, úgy ahogy volt. Kifosztottak mindenből, tönkre tettek min­dent, s évek múlva is csak annyit lehetett kimesterkedni, hogy egy szo­bát kaptunk. A használhatóvá tétele 7000 lejnél többe került. így nem lehetett élni. De fordult a szerencse kereke. A házat eladtuk, s megvet­tük azt az újat, melyben most lakunk az Erzsébet út 38. szám alatt, a kertünk mellett. Mégsincs vége mindennek. A régi adóiért, a végrehaj­tást kitűzték e hó végére. Már ezt is csak elintézem valahogy. Augusztus 8. Ez az én vörös betűs napom, házasságom napja. Életem párjával31 1882-ben keltem össze ifjan, boldogan, szép reménnyel és eleddig nem is csalódtam, mert Isten megáldott három szép leánnyal, akik férjhez mentek s megajándékoztak immár öt kedves unokával. Családi szokásként most is megültük. Velünk volt Ella a férjével, dr. Hintz Györggyd és három gyermekével, Dodi — Rózsika kis leányával. Férje útban van. Irénünk szép levéllel kedveskedett férje, Farkas Albert és kisfia nevében. Hála Istennek, mi a 44 éves pár, jó egészségben élveztük nagy napunkat. Augusztus 9. Ferencz József püspök 92-ik születése napja. Az itthon levő atya­fiakkal felkerestük. Köszöntöttem a lábadozó, de csak fél lábon álló öreget. Jó néven vette kedveskedő szavaimat és mindnyájunknak meg is köszönte. Úgy látszik, hogy rendre mind visszaadom, amit ő, Brassainak 80-97 éves kora alatt elmondott. Ezt is megteszem, s egyebet is helyette, akiről el lehet mondani, hogy házi, de nem megyés püspök volt, mert a megyéjétől olyan messze volt, mintha Makón lakott volna, amely a példaszó szerint messze van Jeruzsálemtől. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom