Kovács Sándor - Molnár B. Lehel (szerk.): Boros György unitárius püspök naplója 1926-1941 - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 1. (Kolozsvár, 2001)
Adatok dr. Boros György püspök lemond(at)ásának küröülményeihez
hivatkozva csak 1937. október 14-én kéri nyugdíjaztatását és nyugdíja megállapítását szabadsága lejártának idejére, 1938 áprilisára. 1938-ban a januári főtanácsi ülésen megválasztották az új püspököt, Varga Bélát. A főjegyző-választást többen is törvénytelennek tartva lemondtak tanácsosi tisztségükről, s Ferenczy főgondnok főgondnoki és elnöki tisztségét is letette az új főjegyző, Kiss Elek dr., törvénytelen megválasztására hivatkozva. Boros nyugdíjazásával a remélt béke nem állt helyre, Varga bukaresti megerősítése közel hat hónapot váratott magára. Az új püspök június 24-én tette le II. Károly király előtt a hivatalos esküt. A beavatottak tudni vélték, hogy a már Bukarestben tevékenykedő Puksa, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Főosztályának vezetője, Boros nyugalmazott püspök veje, minisztériumi kapcsolatait felhasználva gördített akadályokat Varga esküjének korábbi bevétele elé. A medgyesi mozgalom szervezői bekerültek a csúcsvezetésbe. Fikker János és Símén Dániel teológiai tanárok lettek, Pataki András jószág-felügyelőséget, Árkosi Tamás közügyigazgatói tisztséget nyert. Fazakas János teljhatalomra tett szert jogi, vagyonügyi és közigazgatási ügyekben. Bende Béla megkapta a kövendi lelkészi állást, s az „új világban” teológiai tanár lett. Dr. Kiss Eleket főjegyzőnek választották, s Varga lemondása után, mint püspökjelölt hatalmas kampányba kezdett a püspöki székért, amitől Józan Miklós megválasztásával néhány évre elesett. A mozgalommal szimpatizáló Gál Miklóst és Elekes Domokost főgondnokká választották. Medgyes után egyházi életünkben a személycseréket kivéve, látványos változás nem történt, s Józan Miklós püspökké választásakor, 1941- ben egy bizalmas jellegű gyűlésen Fikker János beszámolt a mozgalom történetéről, eredményeiről, s a mozgalmat feloszlatta. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján — röviden és korántsem a teljesség igényével — a fentebb vázoltak szolgáltak alapul Boros lemond(at)ására. Ezzel a tanulmánnyal nem kívánjuk a kérdést lezárni, hanem indíttatást adni a további kutatáshoz, annak tudatában, hogy „semmi sincs elrejtve, ami le ne lépkedné, s nincs rejtett dolog, ami ki ne tudódna”. (Mt 10, 26) Kovács Sándor 1 ízelítőül minden kommentár nélkül néhány szalagcímet és részletet közlünk a korabeli világi sajtó termékeiből. 37
