Józan Miklós: A fejedelem és papja (Budapest, 1940)

Az unitárius közönségnek régi óhajtása volt, hogy Józan Miklós püspöki vikáriusnak beszédeiből, verseiből, írásaiból egy csokorra valót összegyűjtve olvashasson és azokból meríthessen lelki örömet.

Az olvasó közönség ezen vágyát elégíti ki a budapesti Egyházközség lapja: az Unitárius Értesítő, azzal, hogy János Zsigmond, dicső emlékű fejedelmünk születésének négyszázados évfordulója alkalmából összegyűjtötte Józan Miklós beszédei, költeményei és írásai közül azokat, amelyek a nagy fejedelem és papja — egyházalapító püspökünk: Dávid Ferenc személyével, életével és munkájával foglalkoznak.

Az egyházi beszédek, tanulmányok és költemények érző szívről, mély tudásról és megfontolt ítélőképességről tesznek tanúbizonyságot. Józan Miklós több, mint 40 esztendős közéleti munkája nyitott könyvként áll mindannyiunk előtt, — páratlan munkabírása, sokoldalú hazai és külföldi missziós munkája, majd az egyháztörténetíró tollán talál megérdemelt méltatást, — lelkes, unitárius szellemben kifejtett egyházvezetői munkája nélkül a régi csonkaországi unitárius élet nem bontakozhatott volna ki oly eredményesen, mint ahogy annak az utolsó évtizedekben tanúi voltunk.

— 3

ELŐSZÓ