Józan Miklós: A fejedelem és papja (Budapest, 1940)

„Koldus — király legyen Ö szent fia,

Az úr s a szolga egy testvér, barát —

Zsidó — görög mind egy az Ö nevében,

Mint egy Atyának édes gyermeke;

S a földön — égen egy örök parancs,

Egy üdv — hit — törvény, egy: — a Szeretet.” — Ezt hirdeté Nazáret bölcse is,

Az igaz ember, egykoron. Jutalma Mi lön? — Kereszt és töviskorona.

Ezt hirdetém én jó és rossz időben,

Az új szövetség új apostola.

S mi lön jutalmam? Börtön, börtön ... Ah!

Ti győztetek a hódító felett. De Hanyatló napja egykor újra kél,

És régi fényben újra tündökölve Bejárja népek óceánjait.

Ti győztetek a bosszú fegyverével,

Erőtlen aggon erőt vettetek,

Elő halottként eltemettetek,

Dobnátok inkább izzó máglyatűzbe,

Hogy Déva—Genf a lángban egyesülve,

Dicsérje fennen a nagy Alkotót:

Az ESZME él s örökre élni fog.

A budapesti Dávid Ferenc Egylet 1903. nov. 14-én tartott ülésén előadva. Megjelent az egylet 1903/904. évi III. évkönyvében.

— 35 —