Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból
„Forradalom kori tényeit mind társalgási, mind piaci, mind templomi szószékezési téren oly nyíltan vitte, hogy némely hallgatói azt mondogatták: »Nincs is miért templomba mennünk, mert a papunk mind csak azt prédikálja: Üssed, vágjad!« A forradalom lejárt; és az árkosi oláh kántor Kiss Mihályt 15 pontba foglalt forradalmias tényekkel vádolta fel háromszéki kir. biztos vargyasi Daniel Imrének; de akinek Kiss Mihály gyermekkori kedvelt játszótársa lévén, csak egy pontot közölt a buzgó abszolutisztikus Kovács kapitánnyal, hogy ti. Kiss M. az árkosi oláhokat halálos rettentésekkel kényszerítette volna unitáriusokká, s így magyarokká lenni. E vádat maguk az áttért oláhok tagadták meg a kikérdező Kovács kapitány előtt, aki a 3 hétig fogoly Kiss Mihályt szabadon bocsátván, az oláh kántort 30-ig csapatta a hamis vádért. Hát a többi 14 pont hová lett? Dániel Imrénél maradott örökre. K. M. valóban szerencsés volt. Hanem a második felvonás nem éppen oly könnyű volt Kiss Mihálynak is. Mert telt-múlt az idő, s a forradalmi menekültek külföldről a magyar forradalmat felújítani nem szűnvén, azt itthoni titkos biztosaik által szítogatták. Napóleon Jéromos herceg ugyanis nagybátyját, 3-ik Napóleon császárt rábeszélte, hogy ez küldjön húszezer lőfegyvert, s küldött is hajón Bukarestbe, a Cuza fejedelem kezére, hogy azt magyar ifjak kézbe kapják. Ez való a Kossuth irataiból is. Háromszéki titkos biztos Váradi Józsefnek kell vala azon fegyverek kézhez vételére székely ifjakat küldeni az oláh határszélre, hogy induljanak azokkal, s táboruk Budapestig csatlakozókkal nevekedve, győzelemképessé gyarapuljon. E végre Váradi, zaláni Vas István és árkosi Ütő Dániel forradalmi volt tisztek által, Kiss Mihályt is titkos társul meghívatta, felhasználta; sőt ennek házához is más több titkos társakat éj idején összehívott tanácskozni. Azonban Váradinak Háromszéken és Erdővidéken mindenfelé lévén titkos bizottjai, sőt Bibarczfalváról éppen fegyveresekké kiszemelt ifjai; Bibarczfalván Szabó Áronnál és Zoltánban Benkő Rafajnénál tartózkodása feltűnt, s titkos társai is kitudódtak. Ezek befogattak, s végre ő is. O és az emigráció moldovai bízottjához küldözgetett postája Bartalis Ferenc, 1854 tavaszán S.- Szentgyörgyön bitófán kivégeztettek. Másik közlekedési titkos postája is, gymnasiumi tanuló 95
