Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból
sokatmondó és dokumentumértékü megjegyzéssel: „Kiss János, falvánkba telepedett ifjú harangöntő mester, szűk egyhitű.” Nagyajta Akárcsak Bölön, a két évig tartó ütközetek idején ez a település is állandó harcoknak volt kitéve, és nem egy alkalommal éppen a hadak felvonulási területe volt. Adatokkal rendelkezünk arról, hogy a General Commando csapatainak november 25-én Erdővidékre tett betörése után, a felsőrákosi harcokat követően, a császári csapatok ezen az útszakaszon - és így Nagyajtán keresztül - vonulva, nemesi udvarházakat gyújtottak fel, és Heydte bizonyára erre a településre is hadisarcot rótt ki, hisz - ekkor a környékből - 300 háziállatot szedtek össze.<’l) Amikor 1848 december elején Erdővidéken már nemzetőri egységekben álltak a falvak népei, akkor kerülhetett volna sor itt is a nemzetőrség megszervezésére. „E tervbe azonban beleszólt Heydte újabb támadása - írja Egyed Ákos.70 December 4-én Dániel Imre azt a feladatot kapta Heydtétől, hogy a nemzetőrségtől a fegyvereket azonnal szedesse be. Nem tudni miképp, Dániel Imrének sikerült e parancsot részben végrehajtania, s december 6-án Heydte csapatai 368 fegyvert vettek el a nemzetőröktől, de nyomban visszavonultak a Rikába.” Adat bizonyítja, hogy Nagyajtán, Barótot kivéve, Miklósvárszéki viszonylatban a legnagyobb, 69 volt a nemzetőrök száma. A falu népe tehát állandó jelleggel az események forgatagában volt. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Gál Sándor itt keltezte 1848. december 22-én egyik napiparancsát, melyben újabb erők toborzását kezdeményezte Híd vég irányában. Az eseményeket ismerve, szinte hihetetlen, hogy ebből a nagyközségből csupán egy személy esett volna el Erdély-szerte a harcokban. A szentgyörgyi sajtóban - annak idején - csupán Nyiredi Áron nevét közölték. Ennél sokkal több azonban a szabadságharcokban résztvevő nagyajtaiak száma, kik közül biztosan unitárius családok voltak a Dónátok, a Krizák, a Péterfiek. Dónát György honvédalezredes 1792-ben született Nagyajtán. 1816-tól nemesi testőr volt, 1848-ban pedig a 15. székely határőrezred 81
