Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból

100 darab vágómarhát és 500 aranyforintot, mert ha nem, a falu vezetőségét, élén a bíróval, kivégzik, és a falut felgyújtják. A katonaság evett, ivott a Sikában, s a dédnagyapám több gyer­mektársával odament, s csodálkoztak a rendezett murin, sőt, mi több, ők is bekapcsolódtak a szórakozásba. A levágott marhák beleit dobál­ták egymáshoz. Az egyik általa eldobott marhabéi épp az egyik leg­jobb étvággyal falatozó katona nyaka köré tekeredett. Erre ő megfu­tamodott, utána a lándzsájával a katona. Ha ő nem lesz gyorsabb, s nem ugrik gyorsan át egyik a másik utáni Várhegy aljai vesszőkerítéseken, s nem nyer egérutat, a katona lándzsájával leszúrta volna őt. A kerítések s az ő gyors mozgása mentette meg az életét. A történet idekívánkozó része a »Heydte maradék« története. A fenti epizód folytatásaként megjelentek időközben a székelyek (1849. dec. 13.) Gál Sándor ezredes vezetésével. A székely csapatok meglep­ve az ellenfelet, futásra kényszerítették őket Alsórákos felé. A nagy zűrzavarban az ellenség mindent hátrahagyott. így maradt ott Heydte kocsija is, amelyen rajta volt hadseregének a zsoldpénze egy ládába zárva. A csata után a felsőrákosi bíróhoz került a láda a pénzzel, me­lyet a Rika patak partján elrejtettek csendesebb időre várva. Később előkerült a pénzesláda, és ebből a pénzből épült fel az akkori bíró és családja számára két emeletes számba menő ház és az udvarokon levő hatalmas csűrök és gazdasági épületek. A házak mai napig megvan­nak, a csűrök közül 1970-75-ben az egyiket lebontották, és kisebbet építettek helyébe. Erre mondják ma is, hogy »könnyű volt építeni, a Heydte maradékból volt pénz.« Ezt a történetet apámtól, de sok más idős embertől is hallottam.” Végezetül álljon itt, a felsőrákosi unitáriusok szabadságszeretetének bizonyítékaként, annak a 21 negyvennyolcas közvitéznek, egyszerű földműves-napszámos személynek a neve, akik 1890-ben még éltek, és mint a szabadságharc aktív egykori résztvevői, tagjai voltak az Udvarhelyszéki Honvéd Egyletnek.35 Bandi János, Bíró András, Bíró Mihály, Cserei Miklós, Csiky M. János, Egyed János, Fitóri P. István, Gál András, Józsa István, Kádár János, Nyisztor Lajos, Pál András, Pál György, Pál István, Pánczél András, Pánczél Ferenc, Pető Mózes, Sán­dor Samu, Sólyom Ferenc, Székely András és Szőcs András. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom