Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból

veres székelyt »illő láncsás adalékkal« és két hatfontos ágyút Gábor Áron tűzmestersége alatt. Az erdővidéki lándzsás erőt is felszólították a csatába vonulásra. Este 8 órakor egy portyázó székely csapat elfogott egy követet, aki egy német nyelvű levelet hozott Heydtetől a székely csapatok vezetősége számára. Ebben a levélben Heydte felszólítja a székelyeket a feltétel nélküli megadásra, ellenkező esetben szerinte az egész or­szág Köpec sorsára fog jutni. A határozott válaszadásra 24 óra gon­dolkodási időt hagyott, miután kilátásba helyezte a támadást »és ez esetben nem fogunk kegyelmezni a gyermekeknek sem«. A választ Horváth Ignác írta szintén németül, és ugyanattól a követtől küldte vissza. O válaszában elutasította a megadás gondolatát. A levél elküldése után nyomban megérkezett Sombori ezredes is, aki helyeselte a válaszlevél tartalmát, és még aznap elküldték Heydte levelét Sepsiszentgyörgyre a Honvédelmi Bizottmányhoz, hogy ott döntsenek a további teendőkről. A békeajánlatról Sepsiszentgyörgyön 13-án tanácskoztak, de a Heydte elleni támadást nem állították le. Másnap, mivel Sepsiszentgyörgyről nem jött válasz, Horváth és Gál Sándor századosok elhatározták, hogy megtámadják Heydte tábo­rát. Sikerült egyvonalba felállítani a gyalogosokat, mögéjük mintegy 200 lépésre pedig gróf Kálnoky Imre lándzsásait. Erre megérkezett Gál Sándor is csapataival Köpec alsó végébe, és elkezdett csatarendbe fejlődni, és így haladt tovább Felsőrákos felé. Ezt észrevevén az osztrákok, egy félszázad dragonyost felállítottak Felsőrákos felső végénél, szembe Horváth Ignác csapatával, egy lán­­dzsásokból álló csapatot pedig [a] Kormoslángos jobb partján elindí­tottak Olasztelek felé. Közben Horváth serege egyik századát leküldte Gál Sándorhoz az ágyúk védelmére. Gál Sándor előrenyomult egészen a Felsőrákos vé­gében található hídig, hol elkezdett ágyúztatni a hídnál felállított el­lenségre. Ezalatt Horváth százados csapataival igyekezett a Kormoslángos melletti síkságra, de látva az ellenség egy részének Olasztelek felé vonulását, a falu ellenség általi birtokbavételét meg­akadályozandó 8 huszárt, 30 szuronyos fegyverest és egy század lán­­dzsást küldött a falu megszállására. Ezt látva az Olasztelek felé 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom