Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Életpályák - emlékművek

Balázsi Dénes Tarcsafalvi Pálffy Aladár az 1 848-as hagyományok ápolója A Nyikó menti Tarcsafalva a székely primőr gagyi és tarcsafalvi Pálffy család ősi fészke. Innen rajzottak szét a vidék falvaiba, sőt belső Erdélybe is. A család első írásos megemlítése (1505, Pálffy Lu­kács) óta az első világháborúig mindig fontos vezető szerepet vállaltak a Pálffyak mind a politikai, mind az unitárius egyházi életben, hang­súlyozottabban Udvarhely széken. Pálmay József genealógiai táblázata1 a következő családtagokat emeli ki: I. Miklós 1676-ban Udvarhelyszék főkirálybírája; II. Ferenc (1618-1702) kiváltotta Győrffy Pétert a tatárfogságból; III. Ferenc az a közös ős, akitől elválik a család azon két ága, amelyeknek a múlt században a forradalmár János, illetve a XX. szá­zad elején a 48-as hagyományt ápoló Aladár a leszármazottja; Az egyik ágon: IV. Ferenc (1660-1720) Udvarhelyszék főnótáriusa; II. József (1777-1848) Udvarhelyszék táblabírája, később árvaszé­ki bíró majd komisszárius; I. Dénes (1766-1778) Udvarhelyszék nótáriusa és unitárius egyhá­zi gondnoka; I. Elek (1811) királybíró; II. Dénes (1754-1827 ) Udvarhelyszék asszesszora; II. Elek (1791-1857) 1848-as alkirálybírói és katonai szerepe miatt börtönt szenvedett; IV. János (1804-1855) hadnagy 1848-ban a nemzetgyűlés alelnö­­ke, pénzügyi államtitkár, az udvarhelyi 1848-as forradalmi események vezéralakja; 342

Next

/
Oldalképek
Tartalom