Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Életpályák - emlékművek
Balázsi Dénes Négy unitárius honvéd Elekes József 1828-ban született Siménfalván. Apja, Elekes György, 1829-1848 között helybéli unitárius mester (kántortanító). A helyi elemi iskola elvégzése után a székelykeresztűri Unitárius Algimnáziumban folytatja tanulmányait, bátyja, György (1826-1868) példáját követve. A kiskadácsi Símén Domokos a keresztúri gimnáziumi éveire emlékezve írja: „..első tanítóm, Elekes József a siménfalvi mester fia volt. Szelíd, jó ember volt, s mire lehetett, tanított is.” Feltehetően itt érte őt az 1848-as forradalom híre, amely a gimnázium ifjúságát is tüzelte, s merész akciókba lendítette. Itt jelentkezett a húszéves diák önkéntesen Mátyás-huszárnak, hogy aztán az egyszerű honvédségtől a hadnagyi rangig emelkedjék. A szabadságharcot végigkiizdő honvédhadnagy a szabadságharc vérbefojtása után sem adta fel a reményt, hogy a magyar nemzet igaz ügyét diadalra lehet vinni. Tagja az osztrák császári önkényuralom megdöntésére szervezett Makk-féle összeesküvésnek. Találkozóhelyük a kiskadácsi Marosi-féle ház volt. Alsó-Nyikó menti hazafiak: Makkai András rugonfalvi iskolamester, Marosi János siménfalvi földbirtokos és Marosi Mihály kiskadácsi házigazda tartották konspirativ összejöveteleiket. Az árulás következtében leleplezett összeesküvés tagjaira keményen lesújtott az önkényuralom. Makkai Andrást nyolc évre, Elekes Józsefet tíz évre és Marosi Jánost tizenkét évre ítéltek. Elekes József 1852-1857 között volt politikai fogoly. Kiszabadulása után siménfalvi birtokán gazdálkodott, és feleségül vette Kurtus Annát (1830). Házasságukat nem követte gyermekáldás. 337
