Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Gaal György: "A sebesen rohanó háborús időkben" (Az unitárius egyház és iskolái 1848 - 49-ben)

tartott egyik főtanács gyűlése folyó évi június 18-án 7. szám alatt ho­zott végzésénél fogva elhatározza: miképp meghíváson kívül is a tartandott értekezletbe részt vegyen, mi végett arra küldötteit ki is ne­vezte, hogy pedig az előfordulható tárgyak kellően megvitatva legye­nek, az egyházi kerületeket felszólította, miszerint azok iránti vélemé­nyeiket tegyék meg. Azonban az országgyűlésnek eközben rendkívüleges összehívatása miatt, és azon okból, hogy Erdélynek Magyarországgali eggyé olvadá­sa megtörténtével az erdélyi protestáns vallásűak, úgy hitfelekezetünk is részt vehessenek, az értekezlet jövő szeptember 1-ső napjára ha­­lasztatott, amelyre való megjelenésre már vallásfelekezetünk is múlt hónap 13-áról a tisztelt illető miniszter úr által meghívatván az egy­házkerületeknek az egyházi főtanács felszólítása következésébeni nyilatkozatai folytán az egyházi és oskolai reformok iránti nézeteinket és részint vallásfelekezetünket érdeklő kívánatainkat a következen­­dőkben tesszük meg: I. Azon elv, hogy az egyházi és oskolai szükségek a közálladalom által fedeztessenek, a törvény által kimondott azon elvvel, miszerint az a hazában törvényesen bévett minden vallásfelekezetekre nézve kü­lönbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatott meg, a legbensőbb összefüggészet lévén, sőt amaz elv alkalmazásának ezen tökéletes egyenlőségen és viszonosságon kellvén alapulnia, szükség­képpen megkívántatik, hogy a tökéletes egyenlőség és viszonosság részletes kifejtésével s alkalmazásával a vallás és lelkiismeret szabad­sága minden lehető ellentörekvések és ármányok ellenében teljesen és határozottan mindenek előtt biztosíttassék, mihez képest az idézett 20- ik törvénycikk 2-ik szakasza nyomán kívánjuk, hogy: 1. A vallások szabad gyakorlata, hitcikkeinek szabad vallása és ki­fejtése, a vallások független önállása, belügyinek szabad és önálló kormányzása és rendezése, püspökeinek, egyházi és világi elöljárósá­gainak minden idegen béfolyás nélküli szabad választása, zsinatainak, egyházi minden nemű gyűléseinek, tanácskozásainak bármikor és bár­hol szabadon minden kormányi beleelegyedés nélküli tarthatása, 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom