Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Fekete János: Ez történt Világos után (A székely vértanúk)

ismerte, de a társaság legkisebb tagja is erős esküvel volt kötve az engedelmességre a láthatatlan kormány iránt... E szervezet további részletei az időszakok és időrészek megnevezéséhez voltak kötve. A beosztási időnevek személyt és területet jelentettek. E szerint szent István koronájának egész birodalma képezett egy esztendőt... Az esztendő 12 hónapra osztatván, ebből Magyarországra esett kilenc hónap, Erdélyre három hónap; az erdélyi három hónap volt először a Székelyföld, másodszor a Maroson inneni és harmadszor a Maroson túli hónap. A székelyföldi hónap eloszlott 4 hétre: 1. Marosszék, 2. Udvarhelyszék, 3. Háromszék, 4. Csíkszék. A hetek napokra (5-8 nap), a napok órákra (10-12 óra), az órák percekre (50-60) és másodpercekre oszlottak. Az órák körülbelül századosi rangban állottak, a másodpercek voltak a közemberek. A tagok egymást nem ismerhették, csak felettesüket. Ugyancsak a titoktartás biztosításáért ilyen kifejezéseket használtak: „a citromfák talán még a tavasz előtt virágozni fognak” - legalább is „az átvonuló vándormadarak” azt hirdetik. Ennek jelentése kb. ez: tavasz előtt már kitör a forradalom, ahogyan az összekötők közölték a hazaiakkal.”

Minden iratot, levelet csak a hónapok és hetek olvashattak el, akik teljesítik a titkoskormány rendeletét. A többinek az volt a feladata, hogy a kapott utasításokat végrehajtsák, és amikor elhangzik a parancs, karddal, lándzsával, puskával, kinek amilyen fegyvere van, jelenjen meg a megadott gyülekezési helyen.

Makk ezredes kiáltványban fogalmazta meg elképzeléseit. Személyesen szólít fel mindenkit az önkényuralom gyengítésére. Különösen a zsandárok zaklatását tartotta közös teendőnek: „A zsandárok mind kémek, alávaló huncfut gazemberek, kik árulásukért zsolddal fizettetnek...” - írja a kiáltványban Makk.

A Székelyföld hónapjává Makk Török Jánost, a marosvásárhelyi református kollégium tanárát nevezte ki. A csíkszéki terület vezetője Veress Ignác, a csíksomlyói ferences kolostor főnöke volt, Háromszék „hete” Horváth Károly - Török János volt tanítványa. Udvarhelyszék, Bardócszék vezetője az unitárius Gálffi Mihály szolgabíró, ügyvéd. A nők szervezésében jelentős szerepet töltött be Kenderessi Anna, Hajnal Róza és Törökné Gálffi Róza. Gálffi Mihály és Gálffi Róza apjá283