Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Korodi Alpár: Ahol csak a furfang segített (Aranyosszék, Torockó és Abrudbánya környéke az 1848 - 49-es szabadságharc idején)

lyeket kísérjék figyelemmel, az esetleges népbuzdítás elkerülése végett. A fiatal román írnokok közül többen kerülnek Abrudbánya környékére, s innen folytatják tevékenységüket, vagyis a román nép bujtogatását. Ezen bujtogatások következtében a románok elégedetlenkedése fokozódott. A főkormányzó, hogy elejét vegye az esetleges véres eseményeknek, felhívást tett közzé április 3-án,32 melyben kérte Erdély elöljáróságait, hogy az oláh agitátorokat tartóztassák le, s ugyanakkor készítsenek egy listát, melyen azok neve szerepeljen, akik fegyvert illetve puskaport vásároltak.

Április 3-án, amikor gróf Teleki József kiadja a rendeletet, mely az oláh agitátorok letartóztatását sürgeti, Abrudbányán loan Buteanu és Simion Balint vezetésével a románok gyűlést tartottak. A környező falvak képviselői is nagy számmal vettek részt. Abrudbánya főbírája, Laborfalvi Nagy Károly szemtanúja volt az eseményeknek, s a megmozdulásról április 6-án a főkormányzót is értesítette.33 Az egybegyűltek előtt felolvastak egy kérvényt, melyet Kolozsváron állítottak össze az ottani románok. Szándékuk szerint a kérvényt a legközelebbi diéta elé akarták terjeszteni. Folyamodványuk kiemelkedő pontja a román nép negyedik nemzetkénti elismerése volt.

A románság mozgolódása Abrudbányáról kiterjedt az egész térségre. Április 6-án Topánfalván tartottak újabb gyűlést, ahol loan Buteanu és Simion Balint szólaltak fel 500 résztvevő előtt. A gyűlésen Avram láncú is részt vett, az előző nap estéjén érkezett Topánfalvára. Bisztrán is egybegyűlt a románság, ahol a helybéli román pap, loan Fodor szólalt fel. Ezen gyűlések rendháborítás nélkül zajlottak le. A románok a magyar kokárdák helyett piros és fehér színű szalagokat viseltek. Ugyanakkor az esti órákban a templomok körül gyülekeztek, s nemzeti dalokat énekeltek. Igaz, hogy a gyűlések rendháborítás nélkül zajlottak le, de azért Nemegyei János, a zalatnai bányabirtok adminisztrátora katonai erő támogatását kérte egy esetleges parasztfelkelés elfojtása érdekében.

Április 9-én gróf Teleki József főkormányzó felhívja loan Lemeni görög egyesült püspök figyelmét a románság mozgolódásaira.34 Megkéri a püspököt, hogy lépjen közbe a kedélyek lecsendesítése végett, mivelhogy az ilyen jellegű gyűlések bármikor elfajulhatnak.

266