Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Molnár B. Lehel: Szentmihály vértanúi kettős tükörben
gazda köszöntötte a vendégeket. Hasonló csoport jött Székelykeresztúrról, a Gagy, a Nyikó és a Homoród mentéről. Homoródalmásról Ajtai János unitárius lelkész, Kriza tanító, és Sebestyén József vértanú 3 rokona volt jelen. Az ünnepség kezdetekor délután 4 órakor - a tudósító szerint - mintegy 5000 ember állta körül az emlékoszlopot. Első mozzanatként a szentmihályi dalárda elénekelte a Himnuszt, amit az etédi rezesbanda megismételt, majd Deák Miklós lelkész „hatalmas, szép imát küldött a magyarok Istenéhez e sokat szenvedett haza boldogulásáért.^”73 Ettől kezdve mindenki a legnagyobb érzelmi hőfokon élte át a továbbiakat, azaz dr. Nagy György országgyűlési képviselő beszédét, aki többek között ezeket mondta: „Alighogy felvirradt az új alkotmányos életnek napja! Még félénk hajnali sugarú e nap! Nem látjuk a jövendőt, halandó nem tud olvasni a jövő bezárt könyvében. De egyet hiszünk, s e hittel akarjuk a vértanúk sírjánál akarattá erősíteni, hogy édes hazánknak szabaddá, függetlenné kell lennie. Az erre törekvő fenséges küzdelemnek még csak az elején vagyunk. Tudjuk, hogy a vetés még csak hite az aratásnak, tudjuk, hogy a bimbó csak ígérete a virágnak, de erős a hitünk, hogy a munkának, szorgalomnak verejtékével virággá növeljük a bimbót, hogy a dolognak és az imának kettős erejével bizonysággá erősítjük a hitet.”74 Az ünnepségre Tarcsafalvi Albert alkalmi verset írt „Emlékezés” címen, s ezt el is szavalta. Idézzünk néhány sort: „Fehérnyikó völgy, szép Küküllőmente Daliás legényi, lányi jöjjetek, E jel tanítson meg hazát szeretni. E hant legyen virágos kertetek. Ne menjetek koldusnak a világba, Ha sújt, itt sújtson sorsunk ostora. Mert lelketek arany szemet a porból Itt választhat még, másutt nem soha! [...] Látjátok-e ? Négy ifjú szellem karja Áldásra nyújtva leng felettetek, Székelyeim! Ti hadverő utódi, »Hogy éltek-haltok itt — esküdjetek« ”7S 230
