Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Molnár B. Lehel: Szentmihály vértanúi kettős tükörben
Nem sokkal a történtek után a püspök a keresztúri középiskola igazgatója, Koronka József által arról értesítette Barabás Jánost, hogy a kidéi egyházközség néhai papja, Györke István helyébe őt szeretnék megválasztani. Egyúttal a püspök felszólította Barabást, hogy a legrövidebb idő alatt tegyen nyilatkozatot ez ügyben. Barabás, Székelykeresztúron, 1848. július 10-én kelt levelében tett eleget a püspök kérésének. Többek között így írt: „Mivelhogy a kidéi megyébe, mint a hallgatók száma gyanítani engedi, mester nincsen, engem pedig a természet oly rossz éneklő tehetséggel áldott, vagyis jobban mondva büntetett meg, hogy azt a gyermekkoromban szépen virágzó toroczkói aloskola se volt képes bennem csak középszerűleg is kifejteni, és azoltai szüntelen magam gyakorlásával se tudtam annyira menni, hogy énekeskönyvünk minden énekeit hibátlanul elénekelhessem, az állomás elfogadására, bármennyire szeretném is azt, minthogy becsületesen bétölteni nem tudom, nem ajánlkozhatott! [...], és innen kiindulva bátorságot veszek magamnak Fő Tisztelendőségedhez, mint egyházunk bölcs Elöljárójához, azon alázatos kérelemmel járulni, miszerint ha már csakugyan célszerűnek látja ötévi szolgálatomat valamely megyei állomással jutalmazni, és találtatik Kidébe oly ember, kinek önnön hibája miatt kellene elmenni oly megyéből, hol mester is van - milyeneknek mondják a kőrispataki, datki és laborfalvi papokat jelenleg -, méltóztassék engem vagy ők helyökre ajánlani, s illetőleg ki is rendelni, vagy jelen helyzetemben meghagyni addig, míg alkalmas megyei üresség adja elő magát, [...]. Ha azonban akár az itteni osk[olai] Igazgatóság, akár az egyházi Fő Tanács eddigi tanítóságommal és magamviseletével nem lenne megelégedve, akkor kéntelennek látnám magamat házamba megvonulni, míg vagy Fő Tisztelendőséged és az egyházi Fő Tanács alkalmas megyéről gondoskodándanak, hol pap - vagy majd az országos nevelő bizottság valamely faluról, hol népnevelő lehessek - mert már e kettőn kívül semmi egyebet magam előtt nem látok.”59 Barabás a püspök ajánlatait rendre visszautasítva, továbbra is a keresztúri gimnázium szeniora maradt, és innen ment az agyagfalvi gyűlésre, majd társaival Radnóton át Szászrégenbe, onnan pedig Marosvásárhelyre. A szerencsétlen kimenetelű Vásárhelyi ütközet után a 224
