Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Molnár B. Lehel: Szentmihály vértanúi kettős tükörben

Négy ifjú volt meggyilkolva az udvarház előtt. Egy ötödik is volt, Kovács Imre, Gálfi Misi sógora. A románok őt is leverték. O egy kert alá hengeredett, tette magát, hogy meghalt. A románok letéptek min­den ruhát róla, meztelen hagyták, akár a többieket. Miután elcsende­sedett a zaj és kegyetlenség, ő felkelt és valahová a faluba egy szé­kelynek az udvarába elbújt. Kovács is megmenekedett. Csegezi Fe­renc és Sándor N. nem voltak ott. Vagy a martonosi faluvégen, amikor elfogtak, vagy a bíró házától a tolongásban illanhattak el. Harmad- vagy negyednap múlva a tiszt egy néhány románnal Martonosba jött. A románok Gálfi Misi udvarát felprédálták, házáról leverték a zsendelyt, marháit, bivalyait eladták. A nép megvette. A tiszt Pálfi Sándornál volt megszállva a prédálás alkalmával. Meg kell jegyeznem, hogy ez a martonosi esemény semmi befolyással nem volt Gálfi és Török ki végeztetésére Marosvásárhelyen.21 Annak oka más esztendőről, 1849-ről datálódik, miután a magyar sereg teljesen leve­retett, s Világosnál letette a fegyvert. Azon télen, tudniillik 1848-49 telén, ott garázdálkodtak a románok fel Korondig, de a tél vége felé elkotródtak. Bem bejövén Erdélybe - újabb fegyverre szólította a székelységet, most már jobb renddel. A muszkák ellen általános népfelkelés hirdettetett. Engem tábori papnak neveztek ki a lándzsásokhoz. Jól laktam a lándzsásokkal, ezért Udvar­helyen egy üteg ágyúhoz mentem. Pálfi Sándor és Gálfi Jancsi is ott voltak. Velek s azon ágyúkkal mentem be Háromszékre, Sepsiszent­­györgyre. Ott találkoztam Kőváry Lászlóval, aki a kormány által törté­nésznek volt megbízva.22 Egy ütközetben Szemeriánál jelen voltam, valamint Sepsiszentgyörgyön is, ahová Bem Eresztevényről jött a tábo­rával és a muszkákat elzavarta. Kőváryval voltam akkor is. Szemeriánál kapott Gálfi Jancsi egy ütést a karjára és kivonták az ütközetből. A hosszú Pálfi Sándor hidegvérrel töltötte és sütögette az ágyukat. Én is kimentem az ütközetből, mert gondoltam, hogy minden igaz ok nélkül eltalál egy golyó. Az ütközet után az Olt mellett feljöttünk Kőváryval Tusnádig. Onnan tőle elváltani, s mikorra Martonosba érkeztem, más­nap a muszkák Fehéregyházán voltak, a magyar sereg leveretett. Itt tűnt el Petőfi nyoma. Bem is felfordíttatta magát a kocsijával egy árokba, s úgy maradt meg. Két huszár az ütközet után visszament érte. 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom