Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Molnár B. Lehel: Szentmihály vértanúi kettős tükörben

a szám- és mértanból volt kitűnő egyéniség, aki Euklidesnek a feladvá­nyait szorgalommal és könnyűséggel dolgozta, és ezért tanára, Brassai úr előtt nagy kedvességben állott. Híre volt, hogy a m [agyar] miniszté­riumnak ajánltatni fog külföldre egyetemre való küldés végett országos költségen. Sebestyén papságra készülő igen szorgalmas iljú volt. Bara­bás Keresztáron iskolafőnök és köztanító, papságra készülő, jámbor, ártatlan ember. Bántó Sándor református, kövér, derék, mintegy 32 éves, nem tudom nős, vagy nőtlen. Nekem a három első, annak ellenére, hogy három iskolai évfolyammal utánam voltak, igen jó barátaim, akik 27-28 évesek voltak. Én is azon korban voltam. Meggyilkoltatásoknak története a következő: Az agyagfalvi gyűlés estvére kelve eloszlott. Én éjszaka jöttem ha­za a gyűlésből. Az országút mellett, hol jobb-, hol balfelől lóháton minden percben féltem, hogy valamely székely atyafi ledöf a botjával lovamról, mert a hangulat nemigen volt kedvező. Azért mondom bot­jával, mert nagy része a csíkiaknak és gyergyóiaknak azzal volt fel­fegyverkezve, s midőn a gyűlésre érkeztek - Gálfi Misivel ott állván - .amint mellettünk elmentek, mondá egyik atyafi balját felemelve, most vettük a depóból12, az erdőn vágták jövetközben. Nem kellett nagy belátás megjósolni, hogy Segesvár felé Postavár­ról el fognak szaladni az emberek, hamarabb mint kellene, hiszen fegyver és eleség nélkül voltak. Úgy is történt: október végefelé az ott felállított székelység egy pár lövés hallatára hazafutamodott. így a Küküllő, Fejér Nyikó és Gagy völgye fedetlen maradt. Csakhamar halljuk a hírt a hazaszállingózó emberektől, hogy Vásárhelyről meg­futamodott a székely sereg. Oszlásnak indult az Agyagfalváról kiin­dított lándzsás sereg. Csak az önkéntesek maradtak még, akik többnyi­re az iskolákból állottak be. Pánikus félelem fogott el mindenkit. A Keresztűr alsóbb vidékén lakók, kivált urak, kezdtek felköltözni a felsőbb falvakba, a Firtos felé, félve a románok kegyetlenségeitől, amelyhez hozzájárult az alsóbb néposztálynak az ijesztgetése is. így költözött fel Kovács Imre Újszékelyről Gálfi Misi sógorához, hozzám pedig Szentábrahámról Vas Miklósék. Kezdtek hazaszállingózni Vásárhelyről is az oda kivitt székelyek, s ki-ki a maga lelki állapotánál és míveltségénél fogva különböző híre­198

Next

/
Oldalképek
Tartalom