Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Balázsi Dénes: Az anyaszék ismét önmagára talál (A szájhagyománytól a történelmi valóságig Udvarhely vidékén)

toriban, Korondon, Kíismödön (Pálffy János birtoka - B. D.megj.), Magyarzsákodon, Martonoson, Múzsnán, Nagygalambfalván, Patakfalván, Tarcsafalván, ahol a birtokosok jószágai puszta kietlenné váltak, ...Szentmihályon, Véckén... több helyen az ellenséges katonaság és a falusi nép együtt támadott.”"

Tarcsafalvi Pálffy Dénes felsőbencédi és tarcsafalvi nemes földesúrnak az 1848-as bujkálásáról ezt az emlékezést közölte Pap Mózes: „nagy birtoka volt, s abban az iidőben vót egy megbízott emböre (ti. Felsőbencédben B. D. megj.), akit úgy hittak Kovács Ferenc ...úgy hallottam, hogy keresték akkor az urakat, még hamar ki es végezték. Kovács Ferenc ászt mondta Pálffy Dénesnek, az úrnak, hogy maga maraggyon itt, mert én magát elbuttatom, hogy sose sönki mög nem kapja. Valami rakásba bunkert csinált, s az öregöt oda bé, s addig vót ott, amíg Iecsöndösödött a helyzet. Szépön élve mögmaratt, de mög is jutalmazta ászt a Kovács Ferencet, met vele szömbe van egy hatalmas nagy kert, s azt neki adta. Ma es, ez Kovács Ferenc leszármazottya Domokos, s az a kert az övé.”

Pap Károly Szentmihályon lakik, de a bencédi ősei rokonságban álltak bencédi Pap Józsefékkel, illetve Mózesékkel. Ugyanazt a történetet mondja el, azzal a változással, hogy Pálffy Dénes urat a jóemböre egy „gyanyérakásban” (trágyadombban) készített búvóhelyen rejtette el „ a környék lázadó jobbágyai elől.”'

„Templom- és torony-épületekben változások nem történtek, de igenis történtek siralmas romlások a parochia épületében, mert az 1848-ik október 23-ra virradólag gonosz ember által támasztott tűz miatt a papi csűr a hozzátartozó pajtákkal, ólokkal együtt és a kerteknek nagy részei, a mesteri háztelek is némüleg a tanító házig, nemkülönben a csűr és kertek merőben hamuvá égtenek”4 Abásfalván.

Dr. Egyed Ákos a már idézett munkáiban említi, hogy „Bencédben 1848 novemberében Pálffy Elek udvarházát dúlták fel”. Itt nem a szájbeli hagyomány téved, sem a történész tudós. Arról van szó, hogy Pálffy Elek és János, az udvarhelyi vezéralak és országgyűlési alelnök testvére, Dénes adminisztrálja a nevezett birtokait, sőt azok halála után örökösödési perrel meg is szerzi a tulajdonjogot. Erről Szabó T. Attila tájékoztat a Pálffy Jánosról írt monográfiájában.5 Az 1820-as úrbéres

179