Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Gaal György: "A sebesen rohanó háborús időkben" (Az unitárius egyház és iskolái 1848 - 49-ben)

Az unitárius EKT ülésein először május 7-én kerül szóba a közelgő unió. A püspök kéri „egy bizottmánynak a kinevezését avégett, hogy ez a mindjárt elkövetkező országgyűlés nyomán reménylendő testvérhonnali egyesülés elhatározása előtt is egyházi és iskolai viszonyainkra nézve a jelen korabeli szellemben egy tervet készítsen a közelebbi Egyházi Főtanács eleibe terjesztendő.” Meg is alakítják a bizottságot, elnökéül a püspököt teszik, minden képviselőtanácsi tag részt vehet ülésein. Hogy működött-e a bizottság, annak nincs nyoma. A főtanácson nem mutattak be semmilyen tervezetet. Különben ekkor véglegesítik a főtanács időpontját június 18-ra.

Az unió megszavazásakor bizonyára a Redut nagytermében a közönség soraiban ült a püspök és az iskolaigazgató főjegyző is, bár erre a sajtóban utalást nem találunk. A június 18-19-i főtanácsi ülést már kétségtelenül az unió bűvkörében tartották, s következményeire készültek fel. A megnyitáskor a püspökön és a főjegyzőn kívül 11 belső (egyházi) és 27 külső (világi) személy volt jelen. Másnap, 19-én még újabb 6 személy jelent meg. Úgyhogy 46-an (az új tagokkal 49-en) tanácskoztak az egyház teendőiről. A protokolláris megnyitó után a főgondnokválasztást elhalasztották. Tudomásul vették Teleki József fokormányzó leiratát, mely szerint a király május 29-től Erdélyt is Magyarország nádora alá rendelte. Három új egyházi tanácstagot - köztük Jakab Eleket - eskettek fel. Hetedik pontként tértek rá az egyik legfontosabb kérdésre. A kultuszminiszter sajtó útján közölte, hogy augusztus 1-re egy „protestáns tanácskozmányt” hívott össze Pestre. Bár még oda az unitárius egyház nem kapott meghívót, szükségesnek vélik, hogy ott bizottsággal képviseltessék magukat „az eklézsia, oskolák állásáról felvilágosítást” adva. Meg is választják a tíztagú bizottságot, melynek - úgy tűnik - Berde Áron a vezetője, tagjai pedig Berde Mózes, Brassai Sámuel, Fejér Márton, Gyergyai Ferenc, Gyöngyösi István vargyasi pap, Koronka Antal várfalvi pap, Nagy Elek, Pálffi János, Veress Lajos. A lelkűkre kötik: „Minden vallásos összeolvasztási nézeteknek ellen nyilatkozva vallásunknak és [az] ahhoz kötött intézvényeknek törvények által biztosított szabad és bármely vallástól független állását és ilyen állásban fennmaradni kellését szemök elől soha is el ne tévesszék.” A főtanács mindegyik egyházkörtől javaslatokat kér a küldöttségnek adandó utasításra.

16