Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Gaal György: "A sebesen rohanó háborús időkben" (Az unitárius egyház és iskolái 1848 - 49-ben)
betöltését „a körülmények hová leendő fejlődése, bizonytalansága” miatt egyelőre nem tárgyalják. De a főiskola felsőosztályosai máris követeléssel lépnek fel: „Kérjük a Kjepviselő] E[gyházi] Tanácsot, hogy az iskolai uniformisról szóló minden törvényt azonnal töröljön el, legkisebb módosítás nélkül semmisítsen meg, mégpedig most, e gyűlésben. Nem kíván ez ügy semmi fölebb viselt supremum apellatorium fórumot, nem kell ennek életbeléptetésére főconsistoriumi teketóriával járó határozat.” A kérést hat pontban indokolják meg, s ígérik, hogy ünnepi alkalmakkor felveszik a „magyarkát”. Mi több, arra is kitérnek, hogy a tordai és keresztúri középiskolákban tanuló „fiatal testvéreik” „a régi csökönyös, lélekölő rendszer labirintjében tévelyegnek” az ottan uralkodó önkényeskedő tanítók keze alatt. Kérik tehát a kolozsvári iskola „üdvös s már évek óta oly szép sikerrel virágzó” rendszerét oda is átplántálni.7 A tanács kénytelen engedni. Az ifjak „tetszések szerinti köntöst” viselhetnek, s a tanrendszer „egyformásíttatása” ügyében átírnak a két iskola elöljáróságának. A kolozsvári diákság fellépésének híre elér Székelykeresztúrra és Tordára is. A keresztúriak április 15-ről keltezett szerényebb levélben8 kérik az egyenruhaviselés elengedését, arra is hivatkoznak, hogy sok szülőnek nincs pénze ennek elkészíttetésére. A május 7-i EKT gyűlés az engedményt nemcsak nekik, hanem a tordaiaknak is megadja. Majd a tordaiak kérése következik9 : régi hagyományok szerint nekik az éneklés alatt a templomban államuk kell, ülve szeretnének énekelni. Erre szintén megadják az engedélyt. A Kolozsvártól távoli események híre - ha megkésve is - visszhangot kelt a városban. Április 11-én Pozsonyban V. Ferdinánd berekeszti az utolsó magyar rendi országgyűlést. Az ezen megszavazott és a királytól szentesített VII. törvénycikk kimondja Erdély egyesítését Magyarországgal. A XX. törvénycikk - melyet Kossuth Lajos terjesztett elő - az unitáriust is a Magyarországon törvényesen bevett vallások közé sorolja. Ezt fontos határozatot, ugyanis már az 1830-as évek közepétől többször szorgalmazták. Az EKT három üdvözlő- és köszönőlevélben ad kifejezést hálájának. Az egyiket a királyhoz, a másikat a nádorhoz, a harmadikat a miniszterelnökhöz intézik. Az utóbbiban írják: „A magyar nemzet életében a csak most lefolyt 13
