Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Egyed Ákos: "Mi egy nemzetnek sem vagyunk ellenségei, csak a régi rendszer embereinek (Udvarhelyszék 1848 - 49-ben)
lataikért - grófi, illetőleg bárói címet. Néhány vármegyei főrend viszont házasság útján vált székelyföldi birtokossá. A hajdani székely primori rend többsége azonban megrekedt a birtokos nemesi, köznemesi rangnál; példaként megemlíthetjük a Ugronok, Bírók, Henterek, Matskásiak, Pálffyak, Gyárfások, Ferencziek nemzetségét. A családok számával kapcsolatban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy sok esetben nemzetiségi családról van szó; a Bíró családról írta a korabeli statisztikus, hogy voltaképpen tíz kiscsalád tartozott hozzá! A székben „mindenható”-nak tartott Ugronok nemzetsége több kiscsaládra oszlott. Elfogadhatónak kell tehát tartanunk azokat az adatokat, amelyek szerint Udvarhelyszék társadalmának legkevesebb 8%-át a nemesi rend (egyes falvakban ez az arány meghaladta a 27%ot) képezte. A társadalmi ellentétek egyik fő forrása abban keresendő, hogy a közterhek hordozása alól mentes nemesség Udvarhelyszék társadalmában túlfejlődött. A nemesség helyzetére, de az udvarhelyszéki jobbágyrendszer sajátosságaira jellemzőnek tartjuk az 1820. évi úrbéri összeírás próbafelvételei során lejegyzett adatokat. Erről szól a következő táblázatunk: A bögözi járás nemessége és jobbágysága 1819-ben A falu neve A helyben lakó „bebíró” nemesek száma A kúriák száma Jobbágyok Zsellérek Üres telk. Összesen Agyagfalva 8 4 12 2 21/4 161/4 Béta 3-5-2 7 Bögöz 10 4 34 6 3 43 Décsfalva 4 4 1 7 2 10 Derzs (Székelyderzs) 16 12 55 6 7 68 Dobófalva 9 1 4 1 9 14 Kányád 11 3 33-1 34 Mátisfalva 4-8 1 1 10 112