Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Egyed Ákos: "Mi egy nemzetnek sem vagyunk ellenségei, csak a régi rendszer embereinek (Udvarhelyszék 1848 - 49-ben)
helyszék társadalmi viszonyait a forradalom előtti időben. Ez némi magyarázatot ad arra a kérdésre, hogy miért volt itt nehezebb az érdekegyesítés elvét a gyakorlatban megvalósítani, mint a többi székely székben. Udvarhelyszék népessége és társadalma. Az érdekegyesítés nehézségei A korabeli statisztikák szerint Udvarhelyszék lakossága 1844-ben 84 325 fő volt, s ezzel a népesség nagyságrendjében az öt székely szék közt a második helyet foglalta el.2 A fenti adat helyességét megerősíti az 1850-es osztrák népszámlálás, amely 93 001 személyt talált a szék területén.' Anyanyelv szerint a lakosság 1850-ben a következőképpen oszlott meg: Nemzetiség A lakosság száma Százalék Magyar 82970 89,22 Román 5243 5,63 Német 1979 2,12 Egyéb 2809 3,3 Összesen 93001 100,00 A fenti táblázat szerint Udvarhelyszék lakosságának 89,22 %-a magyar anyanyelvűnek vallotta magát, a románok aránya 5,63 %, a németeké 2,12% volt; a fennmaradó 3,03%-ot örmények, görögök, cigányok s mások tették ki. A népesség társadalmi megoszlásában a rendiség maradványait és a feudális társadalmi szerkezetet együtt találjuk. A társadalmi hierarchia csúcsán a nemesi rend helyezkedett el, utána a szabad székelység, majd a politikai jogokkal nem rendelkező, feudális függőségben élő jobbágyok és zsellérek következtek. Már ebből a felsorolásból is kitűnik, hogy a régi székely katonai társadalom felbomlott, s helyét rendi-feudális szerveződés foglalta el. Természetesen az egyes társadalmi kategóriák erősen különböztek egymástól a rendiségben elfog-109
