Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
22. fejezet: Szellemi alkata és jelentősége
410 nagy rokonszenvet szerzett, mintegy körvonalozza az egyházi beszédírás elméletét. A színházak, egyesületek felolvasó üléstermei tele vannak, a templomok üresek. Mire tanít ez? „A szószéki szónoklásnak el kell hagyni régi üres formáit, a szónoklat erejét és hatását abban kell keresni, hogy a beszédet a kor vallásos és tudományos fejlődéséhez, a hallgatók miveltségi fokához és szükségeihez kell alkalmazni.“ A telt színházak, az egyesületi felolvasó termek „valóságos útmutatás“, hogy a pap mire törekedjék. A papnak sokat kell tanulni és sokkal több ismerettel bírni hallgatóinál. Versenyt kell haladnia a kor tudományos fejlődésével. „Az egyházi szónoklat formáinak és tartalmának változni kell az idők, eszmék, erkölcsök és szellemi szükségek szerint: az élethez kell simulnia, ha rá hatni akar.“ Ezt az „élethezsímulást“ nevezem időszerűnek. Az 1895. évi lelkészfelszentelési beszédjének tárgya: hogyan lehet és kell a lelkészi szolgálatot ékesíteni? Állítja, hogy a vallás iránti közönynek részben a papok az oka : akkor mindenesetre, ha a beszéd „egy gondolatot nem ébreszt, egy érzést nem fakaszt, mert az élettel nem érintkezik s csak arra jó, hogy az emberek egy része aludjék mellette.“ Pedig a prédikációk az emberiség közérdeklődésének legalkalmasabb eszközei, mert szélesebb körre terjednek, mint a tudós társaságok művei, az egyetemek és iskolák előadásai. De a papnak állandóan tanulni kell, haladni a korral, számbavenni a hallgatók műveltségét, lelki szükségeit, vágyait, reményeit, rossz szenvedélyeiket, hajlamaikat, tévedéseiket. Ferencz József szónoki hatásának egyik titka volt: ez az időszerűség, „az élettel való érintkezés.“ Amit elméletben hirdet, azt követi gyakorlatban is. Már témáinak megválasztásánál ez az elv vezeti. Mikor a 60-as évektől kezdve a vallásos szabadelvűség hulláma áramlik el a Ielkeken, beszédének témája rendszerint az. Ez a vallási szabadelvűség határozza meg nemcsak egyházi beszédei tárgyát és a kidolgozás módját, hanem általában minden irányú irodclmi munkásságát is. Nyomtatásban megjelent első beszédjének már a címe jellemző lelkiségére : Világosság és homály (K. M. 1861.). Legnagyobb emberi erény: megismerni magunkat és szilárdan állani életelveink mellett. Ingadozni gondolkozásunkban jellemgyöngeség, A felvilágosodás a lélek egészsége. És sehol sincs annyira szükség a világosságra, mint a vallásnál. „Az igaz vallásosságnak feltétele a világosság.“ „Világos értelem, tiszta hit és az ezekből kifejlett vallás legerősebb bizonyítéka emberi méltóságunk érzetének.“ A biblia csodás elbeszéléseit a józan ész világánál magyarázza, „mert amíg valaminek értelmes magyarázatát adhatom, addig sohasem folyamodom a csodák kényelmes sátra alá, ügyvédül kérni fel magamnak a vak hitet.“ így magyarázza az apostolok soknyelvű pünkösdi beszédét (K. M. 1863.) azzal, hogy a vallás
