Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
393 hogy a fontosabb közigazgatási eseteket ne az esperes egyedül, hanem az esperesi tanács intézze el. Hiszen az esperes nem lehet mindig elég bölcs. Néha pedig a nagyobb és kényesebb ügyekben vagy túlságosan optimista s feszélyezve érezheti magát, vagy személyi elfogultság is vezetheti. A köri közgyűlés előkészítése is elegendő ok az esperesi tanács megalakítására. Igaz, hogy a távoli egyházközségekből nehéz a tagokat összehívni, de ezen lehet segíteni úgy, hogy szabadkezet biztosítana a törvény az esperesnek a tagok összehívására. Szerinte 3 tagból állana: az esperes, az egyik felügyelőgondnok és egy egyházi tanácsos a körből. A felmerülő közigazgatási panaszok első fokon itt nyernének elintézést. A közigazgatási sérelmek intézését a törvény az esperes hatáskörébe utalta. Az esperes mint egyes biró határozott. Ez ellen felfolyamodásnak volt helye az E. K T.-hoz, mely végérvényesen határozott. A fegyelmi törvény tervezetének előkészítésénél felmerült a kérdés, hogy az egyházi közigazgatási bíráskodás a fegyelmi eljárás rendjén nyerjen szabályozást, mit az 1916. évi főtanácsi bizottság ajánlott. A főtanács a tervet visszaadta az E. K. T.-nak azzal az útasítással, hogy a közigazgatási és fegyelmi bíráskodást a fegyelmi törvényben oldja meg s terjessze elő. Az E. K. T.-tól kiküldött bizottság többsége külön közigazgatási bíróság létesítését tartotta szükségesnek. E. K. T. a javaslatot kiadta a köröknek, melyek a közigazgatási bíróság szervezését legnagyobb örömmel üdvözölték, mint amely hivatva lesz a közigazgatási sérelmeket és panaszokat a független bíróság által nyújtott biztosítékok mellett intézni. A küküllői kör a bíróság elnökévé minden körülmények között az esperest tenné s csak akadályoztatása esetén a felügyelő gondnokot. Ezt a bizottság nem tartotta elfogadhatónak, mert lelkész, tanító, vagy kántor ügyében is óhajtotta biztosítani a bíróság pártatlanságát. A keresztúri kör nagyobbfontosságú kérdéseknél harmadfokú bíróságul a főtanácsot jelölné meg, ami azért nem szükséges, mert a szervezeti törvény ezeket amúgyis a főtanács hatáskörébe utalja. A javaslat a másodfokú közigazgatási bíráskodást az E. K. T. hatáskörében hagyta. Az E. K. T.-on való tárgyalás folyamán indítványoztatott, hogy a másodfokú közigazgatási bíráskodás az E K. T. hatásköréből vétessék ki s önálló másodfokú bíróság szerveztessék. Az E. K. T. ezt elfogadván, a tervezetet visszaadta a bizottságnak, hogy ilyen irányban dolgozza át. 1918. októberében beterjesztette, az E. K. T. elfogadta s az 1920. évi főtanács törvényerőre emelte (Szerv, törvény 175—181. §-ai) Eszerint az elsőfokú közigazgatási bírói eljárás a köri közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. Elnöke az esperes, vagy lelkész, tanító, vagy kántor ügyében a felügyelő gondnok. A bíróság háromtagú, a tagok közül az
