Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
391 kozólag. A kérdések a valláserkölcsi életre, a tisztviselők kötelességeire, az iskolázásra és a vagyoni ügyekre vonatkoznak. A zsinat elfogadta és megállapította. (Jkv. 65. p. 75-77 1.). Az egyházkört a köri közgyűlés képviseli és kormányozza. A közgyűlés történetéből megemlítek két mozzanatot. Benczédi 1875-ben (E. K. T. jkve 227. p.) javasolta, hogy a többi kör mintájára a kolozsdobokai kör is tartson évenként közgyűlést. Az alpapiszékhez adatott ki javaslat végett, de nem történt semmi. Kelemen Albert esperes 1892-ben (főt. jkv. 25. p.) interpellációt intéz a püspökhöz, melyben azt kérdi: igaz-e, hogy a kolozs-dobokai körben már régóta nem tartatnak közgyűlések, melyeket törvény ír elő s melyeknek haszna és értéke kétségtelen? A püspök azt feleli: igaz, hogy nem tartatnak közgyűlések, „csakhogy ez nem régóta, de eleitől fogva úgy van“. Oka pedig az, hogy csak 3 eklézsiánk van, mely esperesi hatáskör alá esik, ezek pedig a köri közgyűlés terheit nehezen hordozhatnák. Jövőre azonban maga is szükségesnek tartja közgyűlések tartását. Az 1893. évi főtanács (54. jk. p.) elrendeli közgyűlések tartását, még pedig a püspöki vizsgálat alatt álló kolozsvári, budapesti anya-, hódmezővásárhelyi és polgárdii leányegyházközségek bevonásával s a költségek arányos hordozásával. Ismételten tárgyalták és vitatták a közgyűlési tagság kérdését. A háromszéki kör 1905-ben (főt. 90. jk. p.) azt indítványozta, hogy a közgyűlésnek tagja legyen minden anyaegyházközségnek, szervezett társ- és leányegyházközségnek 1—1 képviselője. A főtanács nem fogadta el. 1912-ben a keresztúri kör indítványozta, hogy a keresztúri gimn. tanárok hivatalból tagjai legyenek. Az E. K. T. nem javasolta ez okokból: a törvény határozott különbséget tesz főtanácsi tagok és az egyházi tanácsosok között. A tanárok hivataluknál fogva csak a főtanácsnak tagjai, de egyházi tanácsosi jogokat nem gyakorolhatnak. A tanári kar, illetőleg iskola csak képviselőket küldhet. Nem szükséges e jog kiterjesztése minden tanárra. A múltban is csak mint választott egyházi tanácsosok vehettek részt azokon. Itt százados jogfosztásról, — mint az indokolás mondja — szó sincs. A törvénnyel ellenkező újabbi gyakorlat jogforrást nem képezhet. A kolozsvári tanárok sem tagjai hivataluknál fogva a köri közgyűlésnek, csak képviseltetik magukat. A főtanácsi bizottságnak e véleménnyel szemben az volt a felfogása, hogy minden tanár a közgyűlés tagja legyen. A főtanács határozata az, hogy azok a theológiai és középiskolai tanárok, akik a főtanácsnak tagjai, a köri közgyűlésnek is tagjai; valamint azok a nyugalmazott lelkészek és énekvezérek is, kik szolgálati idejük alatt tagjai voltak, nyugalomban létük alatt is gyakorolhatják e jogot.
