Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
389 kérési teendőit az ú. n. esperesi vizsgálószék útján végzi, mely évenként megjelenik az egyházközségekben s istentisztelet után közgyűlés keretében az ú. n. kanonikus kérdések feltevésével az azokra adandó válaszok útján megállapítja az egyházközség vagyoni, vallás-erkölcsi és kulturális helyzetét s a jövőre utasításokat és rendeleteket ad. A felsőfehéri kör az 1885. évi főtanácson, költséges volta miatt, az évenkénti esperesi vizsgálószék eltörlését indítványozta. Ehelyett állíltassék fel minden körben egy háromtagú számvizsgálószék. Az esperes pedig évenként egyszer, előleges híradás nélkül, vizsgálja meg az egyházközségeket. Az E. K. T. az indítványt mellőzni kérte, mert tapasztalat szerint az évi vizsgálat alkalmával a helyszínen való megjelenés jóhatású, mert olyan számvevőket kevés helyen lehet találni és a számadást nemcsak számtételileg, hanem minőségileg is meg kell vizsgálni, mert hat a valláserkölcsi élet emelésére is s a hivatalnokok ünnepélyes választása, beiktatása azok buzgóságát, tekintélyét emeli, mire annál inkább szükség van, mert némely helyt számadással járó hivatalokra nem akarnak vállalkozni; és végűi mert a költségek sem apadnának, minthogy a számvevőszéket is díjazni kellene s az esperes évi látogatása sem menne költség nélkül. A főtanács az indítványt, a felfejtett okok alapján, mellőzni határozta (K. M. 1881. — 319.). Az esperesi vizsgálószék munkája általában nem volt megnyugtató. Nem annyira a számadások és költségvetések felülvizsgálása körüli eljárás a panasz oka, hanem inkább az, hogy az ellenőrzés nem állandó és szakadozott, nincs kapcsolata a múlttal s ennélfogva nem lehet megállapítani, hogy a múlthoz képest van-e haladás, vagy javulás. Az egyházköri hatóságok eljárásaiban több a ceremónia, mint a közigazgatás. A törvényszerű kanonikus kérdések szerint eljárnak ugyan, de a számbavételnek nincs kapcsolata az előbbi évekkel (K. M. 1885. 109—112.). A vizsgálószék munkájával nem volt megelégedve senki. Az egyházközségek azért nem, mert életüket, működésüket, gazdálkodásukat vizsgálta felül, még pedig az ő költségükön. A felülvizsgálok azért, mert fáradsággal járt és költséges volt, amit a megtérítés nem pótolt teljesen. A főhatóság azért nem, mert ez a vizsgálat a legjobb akarat mellett sem volt elég alapos és megnyugtató. A keresztúri kör 1894. évi főtanácson (55. jk. p.) javasolta az esperesi helyszíni vizsgálat törlését, hogy a számadások és jelentések az esperesi irodán láttassanak el. Sőt 1897-ben (91. jk, p.) határozatot hozott, hogy az esperesi vizsgálatot, az eddigi eljárástól eltérően, egyedül az esperes végezze. Az E. K. T. ezt a határozatot megsemmisítette. A kör azonban a kérdést újból tárgyalás alá vette s úgy határozott, főkép költségkímélés szempontjából, hogy a vizsgálatot egyedül az esperes végezze évi 90 frt díjazás mellett,