Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
387 Zsla tb, gondnoka dr. Tóth György, gondnokai: dr. br. Dániel Gábor, dr. Kozma Jenő, Kelemen Béla. Lelkészek: Józan Miklós, Barabás István, hitoktató lelkészek: dr. Iván László és Pethő István. A misszióház lelkészei: dr. Csíki Gábor, Ferencz József, világi elnöke dr. Mikó Gábor. A püspöki vikárius, mint az egyház rangban idősebb elnöke az újonnan létesített magyar felsőház tagja s élvezi az állam által az egyház feje részére adományozott 200 holdas sárbogárdi egyházi birtokot. Az egyházközségeknek a körökbe való beosztása tekintetében az egész korszak alatt nem történt változás. Az 1874. évi főtanácson az E. K. T. felvetette (17. jk. p.), hogy tárgyalást kellene indítani aziránt, nem lehetne-e felsőfehéri körünket, mely 5 eklézsiából áll, a szomszéd udvarhelyi körből vagy egy eklézsiával megnagyobbítani és kikerekíteni, vagy esetleg a 9 eklézsiából álló Miklósvár körbe bekebelezni. A főtanács utasította az E. K. T.-ot, hogy hallgassa ki a köröket. Ezek véleménye azonban annyira szétágazó volt (1875. évi főt. 8. jk. p.), hogy nem ajánlta sem a felosztást, sem a bekebelezést, sem a kikerekítést s így a főtanács fenntartotta a jelenlegi állapotot. A keresztúri kör közgyűlése 1908-ban (főt. jkv. 109. p.) javasolta, hogy a körből, tekintettel annak nagyságára, két egyházkor alkottassák, hogy a közigazgatás könnyebb, a társadalmi érintkezés, közmívelődési egyesületek gyűíésezése, stb. kevesebb akadályba ütközzék. Az E K. T. elfogadásra ajánlta azzal, hogy útasíttassék az összes egyházkörök beosztása tekintetében javaslat előterjesztésére. Az 1909. évi főtanácsra jelenti az E. K. T., hogy az egyházkörök új beosztására javaslatot készített s véleményezésre megküldötte a köröknek. De mert a körök véleménye erősen megoszlik s az új beosztás nem feltétlenül szükséges, ez idő szerint nem tartja ajánlatosnak a jelenlegi beosztás megzavarását s az ügy napirendről való levételét ajánlja, amit a főtanács elfogadott. Az egyházközségek beosztása tehát a régi maradt. Az egyházkörök élén az esperesek és köri felügyelőgondnokok állanak. A keresztúri kör 1909. évi főtanácson azt indítványozta, hogy a keresztúrköri esperes e hivatalánál fogva legyen a keresztúri gimnázium felügyelő-gondnoka, illetőleg felügyelő-gondnoki jogokkal és hatáskörrel bíró elöljárója. Az E. K. T. nem ajánlta ennek elfogadását, minhogy a felügyelőgondnokot mindig a főtanács választotta, felügyelő-gondnok hivatalból soha sem volt és szükségfeletti is. A főtanács visszaadta az indítványt azzal, hogy a kör fejtse ki szabatosan és határozottan kérését. 1910-ben megújította indítványát, de a főtanács nem fogadta el, „mivel egyházi és iskolai szervezetünkkel nem illeszthető össze, hogy a köri esperes felügyelőgondnok is legyen“. 25*
