Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
385 saját hatáskörében intéztessen el.177 A másik az, hogy az egyházi közigazgatási bíráskodás a fegyelmi eljárással karöltve nem nyer szabályozást. Javasolja, hogy mondja ki a főtanács a vagyoni marasztalást és a közigazgatási bíráskodás szervezését a fegyelmi bíráskodással karöltve. A főtanács a javaslatot elfogadta s a tervet visszaadta ilyen értelemben való átdolgozásra. Az E. K. T. bizottságot küldött ki (1917—471. sz.) az elrendelt módosítások megtételére. Ez a vagyoni marasztalás bedolgozása után beterjesztette javaslatát, mely véleményezésre a köröknek adatott ki. A vélemények beérkezvén, a bizottság 1918 szept. 24-én beterjesztette javaslatát. Az okt. ^7-re kitűzött főtanács, a közbejött háborús események miatt, elmaradt. Végül az 1920 aug. 27-i főtanács elfogadta a javaslatot s 1921 jan. 1-től életbeléptette a törvényt. A vagyoni felelősséget ki kellett volna mondani az alkalmi bizottságok tagjaira is. Az egyházi tanokra vonatkozó újítás vádja, — kérdéses — hogy vájjon a fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozhatik-e ? A törvény mellőzte a büntetések között a régi törvény áthelyezésre s rendelkezési állapotba helyezésre vonatkozó intézkedését, tekintettel a belső emberek választási törvényének (3. §) intézkedésére. Megadja a nőknek a védői tiszt ellátásának jogát. Az elsőfokú bíróságok közűi a magasabb hatáskörűek egyszersmind felebbezési bíróságok is s így vegyes hatáskörűek. Az 1890. évi fegyelmi törvény a püspökre és főgondnokokra, mint akik csak a főtanácsnak felelősök, nem terjed ki. De minthogy sem a szervezeti törvény, sem más a felelősségrevonás módját nem határozza meg, Tóth (id. m. 62. 1.) szükségesnek látná, hogy az E. K. T. bölcsessége találja meg ennek olyan módját, „mely a püspöki állás méltóságával és az egyházi főgondnokok illusztris állásával összhangban állana“. j) Egyházkörök. (Egyházkörök neve, beosztása, esperesek, Fizetés, espérési vizsgálószék, köri közgyűlés, esperesi tanács, köri közigazgatási bíráskodás). Egyházkor a tárgyalás alatt levő korszakban 8 volt: kolozs-dobokai, torda-aranyosi, küküllői, marosi, keresztúri, udvarhelyi, felsőfehéri, sepsimiklósvári. Az 1883- évi zsinaton (41. jk. p.) a püspök azt az indítványt terjesztette elő, hogy a sepsimiklósvári kör neve változtassák Háromszéki-re, Felsőfehérmegye megszűnvén, e kör kapja a AJagyküküllői nevet, a küküllői pedig Kisküküllőit. mert e körből csak egy eklézsiánk nincs a megyében. E. K. T. az első javaslat elfogadását ajánlotta, a többit nem, mert Kis- és Nagyküküllő megyék * 25 177 V. ö. Tóth György: A fegyelmi törvények vagyoni felelősségi rendszeréről. K. M. 1916. 154—171. 1. 25
