Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
383 a titkár. Hatásköre. törvénytervezetek szövegezése s az érvényben levőkkel összhangba hozatala; a törvénytervezetek főtanács elé terjesztés előtt minden körülmények között kiadandók a szövegező bizottságnak. A törvény az indítványozás jogát semmi tekintetben sem korlátozza. i) Fegyelmi törvény. A hívekkel szemben a fegyelmi büntetések ezek voltak: a kiközösítés kisebb (templomtól, úrvacsorától eltiltás) és nagyob faja (kizárás az egyházból) és az eklézsiakövetés. Tisztviselőkkel szemben a fegyelmet az esperes, a parciális, a püspök és zsinat gyakorolta. A büntetés pénzbírság volt. A fegyelmi bíróság a házassági bíráskodást ellátó bíróság, első fokon a parciális. Az első papi törvényszék volt a quindenális szék, melynek elnöke az esperes, jegyzője a köri jegyző, bírái 3 asszeszor. Hatáskörébe tartoztak a házassági perek. Fellebbező fóruma a köri parciális, melynek elnökét, jegyzőjét maga választja, bírái a papok és mesterek, kivéve azokat, akik a quindenális szék tagjai, minthogy azok kétszer egy dologban bírák nem lehetnek. Ennek fölebbező fóruma a főkonzisztórium külön alakított bírósága. Ennek bírái: a világiak részéről az „elévaló nemeseink“, köri felügyelő gondnokok és a főkonzisztóriumtól megválasztottak, a papirendből a 7 esperes és a papok közül választott konzisztorok, jegyzője a főjegyző. Kolozsvármegyében a quindenális szék felebbező fóruma nem a parciális, hanem a főkonzisztórium. A fegyelmi ügyek elsőfokon a parciális, másodfokűlag a főtanács elő tartoztak. Idők folyamán azonban az elsőfokú ügyek a parciális hatásköréből a quindenális hatáskörébe mentek át s másodfokon a főkon" zisztórium helyett a főpapiszék hatáskörébe. Az 1809. évi kolozsvári főtanács végezte, hogy a perek az alpapi széktől (qindenális sedria) a repr. konzisztóiumhoz felebbeztessenek s ez azokat a főtanács nevében lássa el. így lett az E. K. T. főpapiszék. Ettől kezdve a fegyelmi ügyek is másodfokúlag az E. K. T., mint főpapiszék előtt tárgyaltatnak s a súlyosabb esetek harmadfokúlag a főtanács előtt. Ez a rendszer tartott 1848-ig. Az abszolutizmus alatt a kormány a papok fegyelmi ügyét 1851 szept. 27-én, az egyházjog teljes figyelmen kívül hagyásával, szabályozta Az egyházi szervezetről készített 1872. évi javaslat volt az első kísérlet, hogy a fegyelmi ügyek az alpapiszék hatásköréből kivétessenek. De minthogy e javaslatnak csak az egyházközségekre vonatkozó része vált törvénnyé, a fegyelmi bíróság szervezése akkor elmaradt. Az 1886. évi főtanács tárgyalja a belső emberek felelősségéről szóló törvényjavaslatot, melyet a körökkel való közlés és véleményezés végett az E. K. T.-nak visszaad. Az 1888. évi főtanács
