Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
374 E. K. T. tagok jelen nem léte miatt nem határozatképes. A főtanács nem fogadta el az indítványt. Ezzel kapcsolatban indítványoztatott, hogy a keresztúri gimnázium igazgatója és a közügyigazgató tagjai legyenek az E. K. T.-nak. A főtanács véleményezésre kiadta az E K. T.-nak. 1909-ben a főtanács az E. K. T. ajánlatára a keresztúri gimnázium hivatalában idősebb felügyelő-gondnokát, igazgatóját és a közügyigazgatót bevette a tagok közé. Az 1912. évi főtanács a keresztúri kör azon indítványát, hogy az esperesek hivatalból tagjai legyenek az E. K. T.-nak, nem fogadta el az E. K. T. ezen megokolása alapján: Az E.K.T.-ot határozatai hozatalánál egyetemes egyházi szempontok vezetik, melyeknek alá kell rendelni a köri érdekeket. A köri hivatalos képviselet azért sem szükséges, mert minden kérdésben az esperesek fölterjesztése és véleménye kikérése után határoz. Ha az esperesekre kimondatnék a hivatalból való tagság, a gyűléseken való megjelenés kötelezettsége, nagy terhet róna rájuk, minek fedezésére az egyháznak nincs módja. Az 1913. évi főtanácson Lőrinczi Dénes tanácsos indítványozta, hogy a Kolozsvárt lakó egyházi tanácsosok az E. K. T. ülésein résztvehessenek nem mint szavazó, hanem mint tanácskozó tagok s az esperesek hivatalból tagjai legyenek. Az E. K. T. az indítvány mellőzését ajánlta. A főtanácsi bizottság kívánatosnak mondta, hogy az esperesek az üléseken jelen lehessenek s tájékoztassák a tanácsot s ezért javasolta a szervezet revízióját s mérsékelt útiköltség adását. A főtanács azonban nem látta megokoltnak s nem változtatott a törvényen. Az 1915. évi főtanácson az esperesekre vonatkozó indítványával megint előállott a keresztúri kör, de a főtanács napirendre tért felette. A következő évi főtanácsi bizottság jelentésében rámutat a körök részéről majdnem évenként előterjesztett indítványokra, melyek az E. K. T. szervezetének a módosítását kívánják s azt mondja, hogy az állandó ismétlődés már a közvélemény megnyilatkozása s ezért nem térhet ki a napirendretüzés és szorgalmazás elől. Rámutat egy pár irányelvre is. Az E. K. T. mai szervezetében és ügykezelésében a kellő gyorsaságot nélkülözi. Havi egy üléssel ma már „egyházszervezetet organizálni (?) nem lehet“ s napról-napra sokasodik az elnökileg elintézendők száma. A vallásközönséget kellő egyenletességgel képviselni nem képes. A tagok számában túlnyomó az egyházi tisztviselők és a központban lakás érdekeltsége. „Mindkét körülmény a tett intézkedések bizonyos egyoldalúságát eredményezi. Eltekintve ugyanis az önállósági kívánalmaktól, mikben a tisztviselő bizonyos feszélyezést érez még akkor is, ha ilyen nyomás egyáltalában nem is érvényesül: az állandó központban tartózkodás ködszerű fátyollal takarja el a vidéki viszonyok alapos ismeretét s így az egyetemleges egyenlőség (?)