Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
362 kára hivatott fel a bizottság, mikor a munkát megindította. Nem végeztünk el mindent, az egyházközségi és köri szabályzatokat nem állítottuk össze, de az anyag össze van gyűjtve annyira, hogy „egyházunk egész alkotmánya rövid időn szerves egész" ben összeállítható lesz s ezzel egy régen érzett szükséget fogunk kipótolni, hogy egyházunk közigazgatása necsak egy-két ember előtt legyen ismeretes, akiknek ezt a jegyzőkönyvekben szétszórtan levő határozatokból, vagy a szükségtől reákényszerítve a gyakorlatból esetleg megtanulni módjukban van, hanem is" meretes legyen az egyház minden tagja előtt, sőt ott álljon az a nyilvánosság előtt, amint azt a dolog természete megkívánja. De ha a kész anyagot letárgyalja, oly munkát fog végezni, mely e rendkívüli főtanácsunkat maradandó emlékűvé teszi egyháztörténetünk évkönyvében“. Minthogy egyházunkban ez az első tervszerű és a központi szerveket rendszeresen összefoglaló szervezeti törvény, előkészítésével kissé részletesebben foglalkozunk. A püspök, mint a kiküldött bizottság elnöke, kiosztotta a munkát, megbízta az egyes tagokat az előmunkálatok elkészítésével. A zsinatot, fő- és egyházi képviselőtanácsot maga vállalta. Az egyházközségek és körök szervezetét Kelemen Albertre bízta. A közigazgatási, pénzügyi és tanügyi jegyzők a régi ügyrendet és eljárást írták össze. A pénzügyi bizottság a pénzkezelési szabályzatot készítette el. A tanári pragmatikát az igazgató, a belső emberek nyugdíjintézetének revízióját az intézet pénztárnoka készítette el. Ezután a püspök a bizottságot ápr. 9-re hívta össze. A bizottság a főtanács utasítását, mely csak az E. K. T. szervezetéről szólt, nem szószerint értelmezte, hanem kiterjesztette az összes központi hatóságoknak és tisztviselői állásoknak szervezetére, valamint az egyházközségek és körökére is. A bizottság 2 egész nap reggeltől késő estig tárgyalta s megállapította a még hiányzó részleteket. Másodszor május 14-én ült össze, egész nap tárgyalt s a javaslat végleges szövegezésére Kozma. Benkő, Lakatos Ferenc, Boros és dr. Gál Kelemen személyében bizottságot küldött ki. Ez a bizottság Borost és Gált bízta meg, kik elkészülvén munkájukkal, a javaslat kinyomatását kérték az E. K. T.-tól. Minthogy azonban a bizottság javaslata némely pontokban eltér a főtanács által elfogadott törvénytől, az E. K. T. mindkettő kinyomatását elhatározta. A bizottság költségelőirányzatot is mellékel, mely 2510 írttal több kiadást irányoz elé az eddiginél, melyeknek fedezetére az összes alapítványoknak bizonyos százalékkal való megterhelését ajánlja. Végűi felhívja a főtanács figyelmét, hogy ezzel az összes munkának csak egy része van kész s ugyanígy az egyházközségek és körök, az iskolák, belső emberek választási törvénye, egyházi bíráskodás, fegyelem, esküminták, „szóval az egyházi és iskolai életre vonatkozó összes törvé
