Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
359 főtanács nem intézkedett. Egyébiránt megfontolandónak tartja az ügyet, mert a központra újabb terheket rakna. Amennyiben pedig a gazdálkodás ellenőrzése kívánná, nem látja szükségesnek. Az interpelláló a feleleten nem nyugodott meg s a főtanács utasítást adott az E. K. T-nak, hogy a körök meghallgatása után tegyen javaslatot. Az 1884. évi főtanács úgy határozott, hogy mivel 1875 óta a viszonyok sokat változtak s a válóperekre vonatkozó törvény óta a köri hatóságok munkaköre s eljárása is lényegesen módosult s most meg a köri közgyűlésre nézve merültek fel nehézségek és eltérő nézetek, az 1873. évi szervezet közöltessék a körökkel, hogy a még életbe nem léptetett részekre nézve megtehessék észrevételeiket. Az 1885. évi főtanácsra az E. K. T. előterjesztése a körökből felérkezett vélemények ismertetése után ez: miután a nézetek nagyon elágazók, némi részekben épen ellentétesek s két kör nem is terjesztette elé véleményét, az E. K. T. nem adhat tervet, hanem javasolja, hogy a jövő főtanácsra a még beszedendő nézetek megfontolásával a köri és központi hatóságok szervezeti szabályzata készítésére útasíttassék. Az 1886. évi főtanácsra (K. M. 1886. 287. 1.) jelenti az E. K. T.: »A képviseleti rendszer további fejlesztése iránt most sem terjeszthetünk be végleges javaslatot. Minél részletesebben foglalkozott a kérdéssel a kiküldött bizottság, annál élénkebben tűntek fel a nehézségek, melyek századokon át fennállott gyakorlatunk megváltoztatásának kérdésével felmerülnek s meggyőződött arról is, hogy e kérdés csak kánonaink kodifikációjával, illetve egyházi törvénykönyvünk megírásával kapcsolatban oldható meg. Ily két nagy kérdésnek megoldását és elintézését ezidőszerint teljes lehetetlennek tartjuk“. Ezután 7 évig nem történik semmi. A főtanács nem sürgette s a kérdés pihent. A püspök az 1893. évi főtanácsra előterjesztett jelentésében panaszolja, hogy ügyeink napról-napra szaporodván, annyi gondot és munkát ad az igazgatás, hogy a központi közigazgatási szervezet kifejlesztését, „hivatalszerű berendezését“ nem igen kerülhetjük el, ha azt akarjuk, hogy közigazgatásunk minden kívánalomnak megfeleljen. Ha munkánkban hiányok, fogyatkozások vannak, azt az adott viszonyoknak tulajdonítsák. Az 1894. évi főtanácsot megnyitó beszédében a közigazgatási szervezet módosítását tárgyaló javaslat miatt alkotmányozó jellegűnek mondja. A javaslat célja szélesebb körűvé tenni egyházunk szervezetében a képviseleti rendszert, amire nézve már többször indítvány tétetett s legutoljára a múlt főtanács hívta fel az E. K. T-ot, hogy ennek megfelelően készítse el a javaslatot. E. K. Tanács — mondja a püspök — nem akart és nem is csinált tabula rasát, mert csak azok az egészséges reformok, melyek történelmi alapon nyugosznak. A kérdés levétetett napirendről, mert rövid volt az idő a javas
