Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
18. fejezet: Gazdasági ügyek
350 mindezt megnyugvással vette tudomásul s az E. K. T-ot utasította a gazdasági szabályzat megfelelő átdolgozására. Az 1911. évi főtanács örömét és elismerését fejezte ki afölött, hogy a bérletre való áttérés minden zökkenő nélkül szerencsésen megtörtént s hogy Ladamos—Alamor jövedelme 90614'93 K (jkv. 108. 1.), amely szép eredmény a kedvező időjárásnak, a bérletnek, a kevés költségnek s a jószágfelügyelőség buzgó működésének tulajdonítandó, amiért köszönetét és elismerését fejezi ki. A jószágfelügyelőség elkészítette ugyan a szabályzat tervezetét, de E. K. T. a búni tagosítás miatt felfüggesztette tárgyalását. Az E. K. T. az 1912. évi főtanácsra beterjesztvén a szabályzatot, a főtanács elfogadta azt. Eszerint a jószágfelügyelőség a régi Augusztinovics-féle adminisztráció munkakörét veszi át és 3 tagból áll: a főtanácstól választott, gazdasági szakismeretekkel biró, lehetőleg Kolozsvárt lakó egyházi tanácsos, a jogtanácsos és pénztárnokból. Ezután a gazdasági ügyek körüli zavarok és szenvedélyek elültek és lecsendesedtek. A nemsokára kitört világháború egy ideig elterelte a figyelmet e kérdésekről, de már az 1917. évi főtanácson megint kénytelen jelenteni az E K. T., hogy az U. E.-ben (szerkesztő Szász András) „Lelkész“ aláírással „Főtanács“ c. alatt egy cikk jelent meg, mely az E. K. T. működését elejétől végig rosszindulattal, durván és lealázó módon bírálja. Az U. E. írói nem találják meg a kritikának azt a módját, melyet a komolyság és tisztesség megkíván. E cikk elejétől végig torzít, néhol túloz, meg nem emésztett elmélete eredményeit akarja az egyházkormányzás elvévé tenni. Rágalmaz. „Még mindig van egyházunknak elkezelhető vagyona“, mondja, ami azt teszi, hogy az E. K. T. az egyház vagyonát törvénytelenül kezelte, a maga, vagy egyesek javára fordította. Minthogy ez a cikk a főtanácsot is sérti, mint ellenőrt s mint az E. K. T. megbízóját, melynek minden évben megadta a felmentést, útasítást kér, hogy szerzője ellen fegyelmi eljárást indíthasson. A főtanácsi bizottság a konkrét vádak nélkül általánosságban gyanúsító s a helyzetet nem ismerőknél félremagyarázásra okot adó névtelen cikk íróját megbélyegzi, alaptalan gyanúsításait elítéli s az U. E-et hibáztatja azért, hogy e cikknek helyet adott. A főtanács elszomorító és aggasztó jelenségnek tartja, különösen azért, mert a lap szerkesztője és írói már több ízben figyelmeztetve voltak az egyházi tisztesség megóvására. A kért felhatalmazást a fegyelmi eljárás megindítására megadta. A cikk írója (Kiss Sándor) jelentkezett, beismerte tévedéseit és bocsánatot kért. Ezután a háború alatt gazdasági ügyekben nincs nevezetesebb mozzanat. De van annál vészesebb és katasztrófálisabb a háború után s ez a földbirtokreform. Az 1921. évi főtanács a jószágfelügyelőség jelentéséből megdöbbenéssel, a
