Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
18. fejezet: Gazdasági ügyek
341 pénztárnok. Az alamori számadás felülvizsgálása alkalmával kimondta a főtanács, hogy az E. K. T. jövőre egy szakértő számvevőt vegyen fel, aki a számadást a helyszínén vizsgálja felül. Az 1892. évi főtanács a költségvetési többletből (3523 frt 98 kr.), amely előáll az Augusztinovics-alap jövedelméből, a lukácsfalvi jószág 125 000 írtért eladásával történt jövedelemszaporodásból, az adminisztrátori alapból beadott 10.000 frt kamatjából és a Kovács Dénes-alap 400 frttal való hozzájárulásából, a fizetéseket emelte, köztük a püspökét is 500 frttal. Mikor ez a főtanács P. Horváth Kálmánt főgondnoknak választotta, a püspök számítása az is volt, hogy mint kitűnő gazda, a kezelés körül hasznos szolgálatokat tehet. 1893-ban Berde meghalt. Hagyományával vagyonunk megkétszereződött. Az 18S6. évi főtanács 71. sz. a. megalkotja a jószágok felügyeletére és kezelésére vonatkozó szabályzatot (K. M. 1896.315 1.). Eszerint a felügyeletet egy háromtagú jószágfelügyelőség (administrate) gyakorolja, melynek egyik tagja a pénztárnok, aztán egy gazdasági és egy jogi szakértő. A szabályzat megállapítja a jószágfelügyelőség és jószágigazgató hatáskörét, a pénztárnok, kezelőszemélyzet, erdész teendőit, eljárásmódokat, fizetéseket. Életbelép 1897 jan. 1-én. A jelenlegi jószágfelügyelőség tagjai 5 évre megválasztottaknak tekintetnek. Az 1900. évi főtanács (32. jkv. p.) a kolozsvári házak felügyeletét is a jószágfelügyelőségre bízta. Ez a bizottság kezelte a birtokokat 1902 végéig. Az 1901. évi főtanács utasítást adott a jószágfelügyelőség és gazdasági bizottság munkakörének, működésének új szabályozására. Az E. K. T. elkészítette javaslatát, melyet az 1902. évi főtanács elfogadott: Gazdasági szabályzat a magyarországi unitárius egyház birtokai felügyeletére és kezelésére, (főt. jkv. 70—83. 1.). Ez a szabályzat a jószágfelügyelőséget és gazdasági bizottságot „gazdasági bizottság“ név alatt egyesíti 1903 jan. 1-től. Megalkotását az tette szükségessé, hogy a főtanácson a jelölő-bizottság nehézségekre bukkant a jószágfelügyelőség és a gazdasági bizottság munkakörét illetően s nem tett jelölő javaslatot a két jószágfelügyelő és jószágiga?gató személyére, hanem ajánlta a főtanácsnak, hogy a pénztárnokot (Benczédi), jószágfelügyelőket (Benkő, Molnár) és a jószágigazgatót (Albert Dénes) egy évre hagyja meg s a választást a következő főtanácson ejtse meg. A szabályzat szerint a mező- és erdőgazdasági birtokok, összes ingatlanok és épületek felett az állandó közvetlen felügyeletet és ellenőrzést a gazdasági bizottság (administratio) gyakorolja, melynek a jószágigazgató nem lehet tagja. A jószágigazgatót a gazdasági bizottság ajánlatára az E. K. T. választja állandó alkalmazással, önálló munkakörrel s vagyoni felelősséggel. Köteles Ladamoson lakni, félévenként a gazdasági bizottságnak jelentést tenni. A kezelőszemélyzet, gazdatisztek, gyakor
