Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
17. fejezet: Pénzügyek
336 s ha ezért 4—500 htot tanári fizetésbe számítnak, nem marad több, mint a főjegyzőnek. Ferencz Iózsef kijelentette, hogy deficittel nem kiván javílást. A főtanács utasította az E. K. T.-ot, hogy a fizetés emelésére a jövő főtanácsra tegyen javaslatot. Erre az 1900. évi okt. főtanács 4000 K-ról 10000 K-a emelte, amiből a közpénztár terhe 5500, a Baldácsy-alapé 3000, az egyházi államsegélyé 1500 K. Az 1907. évi csókfalvi zsinat az államsegély 100000 K-ra történt felemelése után, mikor a tisztviselők fizetése jelentékenyen emelkedett, 12000 K-ra emelte s reprezentációs költségekre 1000 K-t szavazott meg, de csak személyére s ez utóbbit a főrendiházi tagsággal járó költségekre való tekintettel. 1912-ben nagyon élénken foglalkozott a protestáns közvélemény a protestáns püspökök fizetésének kérdésével. Molnár Viktor államtitkár kezdeményezésére a brassói ág. ev. egyházmegye mozgalmat indított a prot. püspökök fizetésének állami kiegészítése érdekében. Az országos ág. ev. egyház 1912 nov. 6. közgyűlése (K. M. 1912. 373.1.) nem járult ahoz, hogy az ev. püspökök részére fizetésemelés kéressék az államtól, mert a püspökök állása mindenkor megköveteli, hogy az állammal szemben függő helyzetbe ne jussanak és mert az egyház az 1848. t.-c. szellemébe ütköző kormányintézkedésből saját javára anyagi előnyt biztosítani nem akar. De mert szükségesnek tartja a püspöki fizetés javítását, a közigazgatási segély felemelése végett felír a kormányhoz, hogy az e célra adandó összeg ne az egyes püspököknek, hanem az egyetemes egyháznak adassék ki. Ugyanez álláspontot foglalta el a Tiszántúli ref. egyházkerület is, mely állami hozzájárulást a püspöki fizetéshez nem hajlandó elfogadni, kéri azonban a közigazgatási államsegély felemelését, hogy abból saját maga emelje azt. 1916-ben 40 éves püspöksége jubileumi ünnepén 2000 K személyi pótlékot szavazott meg a főtanács. 1918-ra 5000, 1919-re 10000 K háborús segélyt kapott. e) Papi és tanári nyugdíjintézet. Egyházunkban a papok és tanárok részére az első nyugdíj- és segélyalap püspöksége első esztendejében 1876-ban létesült.158 A szabályzat megvolt, most gyűjteni kellett a segélyezésre a pénzt. Ferencz József 1877. dec. 17-én kelt 365. sz. körlevelében, melyben vallásközönségünk közszükségeire hívja fel a figyelmet, iskoláink fenntartása után mindjárt belső embereink részére nyugdíjalap létesítését említi. Az 1880. évi főtanács megindítja a külön tanári nyugdíjintézet előkészítő munkálatait, amely 1882. jún. 1-én unitárius tanári nyugdíj- és segélyalap címen megkezdte működését. Egy évvel később 1883-ban a 158 Dr. Gál K.: A kolozsvári unitárius kollégium története. 1. 516—528.
