Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
17. fejezet: Pénzügyek
332 megkezdődik a fizetéseknek 600, illetőleg 800 frtra való kiegészítése. „Örvendhetünk tehát a kedvezőbb viszonyoknak, melyek közé jutottunk. De ha a bennük levő erőforrásokat nem gondozzuk, ha mindent másoktól várunk... ha nem fogjuk ápolni magunkban buzgó hitelődeink szellemét, legyen bármily nagy a külső segély, nem fogunk sokra menni sem a magunk jólétének, sem egyházunk felvirágoztatásának vágyában és reményében“. (K. M. 1898. 330 1.) Az 1899 évi keresztúri zsinaton az évi jelentésében azt mondja, hogy fárasztó és sok időt emésztő munkát adott a kongrua ügyében a folyamodások, illetőleg a bevallási íveknek megvizsgálása és hitelesítése. A püspök elnöklete alatt egy háromtagú bizottság hónapokig napról-napra 2—3 órát dolgozott ezen. Újabb és újabb utasításokat kellett adniok s nehogy a terminusból kikéssenek, nehányat hiányosan terjesztettek fel. (K. M. 1899. 268.1.) Az 1901. évi főtanácson előterjesztett jelentés szerint a kongrua még nincs véglegesen rendezve. A miniszter újabb határidőt tűzött ki azoknak, akik több kongruára tartanak igényt, mint amennyi számukra megállapíttatott. Aránylag kevesen folyamodtak kiigazításért, minek oka lehet az is, hogy a múlt év őszén személyes közbenjárásával sikerült több lelkésznek a fuvardíjakat illetőleg jelentékeny kiigazításokat eszközölni. A lelkészi fizetéskiegészítés az igények emelkedése és a pénz vásárlóerejének csökkenése folytán nemsokára elégtelennek bizonyult s 1911—12-ben a protestáns lelkészek körében országszerte mozgalom indult meg a fizetésemelés érdekében. A Tiszáninneni ref. egyházkerület elnöksége 1911-ben levelet intézett Antal Gáborhoz, a konvent elnökéhez, melyben kéri közös bizottság összehívását, hogy az 1912. évi költségvetésben a lelkészi fizetés rendezése végre biztosíttassék. A protestáns közös bizottság nov. 27-én hosszas vita után abban állapodott meg, hogy egy albizottság jelenjék meg a miniszterelnöknél és a vallás-közoktatásügyi miniszternél s kérje az összes tisztviselői fizetések emelésére a feorpófíefe-rendszer behozatalát, úgy hogy már az 1912. évi költségvetésbe felvétessék; ha pedig ez lehetetlen volna, minden lelkész részére megfelelő drágasági pótlékot. A vallás- és közoktatásügyi miniszter kijelentette a küldöttségnek, hogy tárgyalásokat indított, hogy némi kezdőlépések már 1912-ben megtörténhessenek s a teljes rendezés az 1913. évi költségvetésben keresztülvihető legyen a korpótlék alapján. Az országos ref. lelkészegyesület a fízetésrendezést úgy kívánta, hogy az 1600 K 2400 K-ra emeltessék. Az ev. lelkészek alapfizetésül 2400 K-t kívántak, mely korpótlékkal 35 év utón 5400 K-ra emelkedik. Teleszky pénzügyminiszter 1912 jún. 17-én a főrendiházban Antal Gábor kérdésére kijelentette: a kormány korpótlék által
