Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
17. fejezet: Pénzügyek
316 A főtanécsi bizottság általános jelentése nem helyesli, hogy az egész hiányt az államsegélyből akarják fedezni, mert az rendeltetésétől egészen el nem vonható. A korábbi évek 36.000 és 15.800 K államsegélyéből csak 8000 K fordíttatott az egyházközségek segélyezésére, a többit a közalap nyelte el. Az államsegélynek a közalapot is, de az egyházközségeket is táplálnia kell. „De ha a kettő szerencsétlen kéz által szembeállíttatnék is, akkor is az egyházközségek virágzóvátételét tartja elsőbbrendűnek és ahhoz, hogy az egyes egyházközségek segélyezésének elvonásával vagy apasztásával minden erőforrás a közalapba vezettessék be, hozzá nem járulhat“. b) Államsegély. Megértük ezt is. Az egyház fennállásának háromszázadik évében annyi üldözés, szenvedés és nélkülözés után államsegélyt kapott. De nem bizonyos keserű utóíz nélkül. Mert az 1868. évi állami költségvetésbe az unitárius egyház részére felvettek ugyan 3000 irtot, de azután törölték. 1868 május 16-án Kaáli Nagy Elek főgondnok aláírásával kérés ment fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy az összeg felemelve vétessék be a költségvetésbe. Ez a kérés az állapotokat őszintén leiró helyzetképével érdemes a részletesebb ismertetésre. A lelkek száma meghaladja az 52000-et, van 8 körbe osztva 106 eklézsiánk, melyekhez Í60 községbeli filiák tartoznak A fizetések ezek: a püspöké 840 frt, természetben lakás és 3 föld 150 frt jövedelme, a főjegyzőé és a konzisztórium pénzügyi jegyzőjéé 115 frt 50 kr, az espereseknek nincs fizetése, a pénztárnoké 420 frt, számvevőé 60 frt, a rendes tanároké 420 frt s lakás vagy 180 frt szálláspénz, az igazgatóé 105 frt, a tordai és keresztúri igazgatóé 420 frt és lakás, a tanároké 367 frt 50 kr. és lakás. Az erdélyi főkormányszék, amely az állapotokat és szükségleteket jól ismerte, 1867 szept. 24-én 11213, sz. a. az unitárius egyház részére 25000 frt felvételét ajánlotta. Ez összeg utalványozását kéri egyszerre úgy, hogy a kiosztás bízassák a főtanácsra s az esetleges intercalarék az egyházi személyek és tanárok özvegyei és árvái részére alapított segélypénztár gyarapítására fordíltassék. A felterjesztésre válasz nem jött. 1868 végén még egyszer kellett folyamodni, hogy egyszerre és mentői előbb kiutaltassák a segély. 1868 nov. 9-én (E. K. T. 363. jk. p.) Nagy Elek főgondnok tesz aziránt előterjesztést, hogy felírjanak. A folyamodvány gondolatmenete ez: az előirányzott összeget, bárha keveseljük, hálás érzéssel fogadjuk. De minthogy csak kilátásba van helyezve, holott a többi felekezetek már egész összegben élvezik, kérik, hogy minél előbb kiutalványoztassék. És elmondják, hogy eddig a saját
