Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
17. fejezet: Pénzügyek
313 E. K. T.: a tőketartozások befizetésére adjon 5 évet s a teljesen fizetésképtelen eklézsiáknak találjon valamely segélyforrást. Ennek a határozatnak az alapján az 1887. évi dicsőszentmártoni zsinat kimondta, hogy 25 szegény eklézsia tartozását a Baldácsy-alap fogja fedezni 3—5 °í> kamat mellett. A század utolsó tizedében többízben szorongatja a főtanács a konferens tartozásokkal hátralékos eklézsiákat. Az 1893. évi főtanács (45. jk. p.) utasítja az E. K. T.-ot, készíttessen táblázatos kimutatást az eklézsiák vagyoni állapotáról s tartozásáról, hogy azok az eklézsiák, melyek a kamatot s esetleg a tőkét is befizethetik, a befizetésre szoríttathassanak, tekintettel arra, hogy több eklézsia már tényleg befizette s méltánytalan, hogy e címen az eklézsiák az államsegélyből oly aránytalanul részesíttessenek segélyben. Az 1894. évi főtanácsra beterjesztett jelentés szerint (58. jk. p.) a tartozás 36983 frt 26 kr. tőke, 6525 frt 897a kr. kamat, összesen 43509 frt 1572 kr. Ebből évenként befolyna 1747 frt 09 kr. Javasolja, hogy az eklézsiák már 1895-ben köteleztessenek tartozásaik törlesztésének megkezdésére. Mutassák ki, hogy a fizetendő összeggel első sorban az 1868 előtti kamathátralékok törlesztendők s ha ez egészen ki lesz fizetve, akkor számíttatik tőketörlesztésre a fizetés. 1895- ben a főtanács azt az engedményt adta (53. jk. p.), hogy a tőke és kamat leszállításával egyezkedésre léphet az E. K. T. az eklézsiákkal. Az 1897. évi főtanácsra azonban kénytelen jelenteni (60. jk. p.), hogy ez se vezetett eredményre, fizetés egyáltalában nem történt s kérik, hogy tartozásaik fizettessék a segélyből, vagy engedtessék el. A Baldácsy-alapítvány némi enyhülést hozott az állandóan szorító pénzügyi helyzetbe. Baldácsy alapítványát 1876 okt. 19-én tette a magyarországi protestáns egyházak részére. S ezzel „hazánkban az eddig egymástól jóformán elkülönzöit három protestáns felekezetet egymáshoz közelebb hozta.143 Célja: szegény, főleg építkező egyházközségek és ínségesek segélyezése, püspökök illőbb díjazása, csekély fizetésű lelkészek dotációja, lelkészi özvegyek és árvák sorsának enyhítése. A püspök följegyzéseiben „örökre nevezetesnek“ mondja már csak azon egy okért is, „mert ez volt az első alkalom, midőn Magyarország összes protestáns püspökei közös tanácskozásra összegyűltek.“ 10 püspök volt jelen, csak Teutsch hiányzott. A megállapodás 5 napi tanácskozás után az volt. hogy Baldácsy javainak egy része átíratik az egyetemes protestáns egyházra, de a kezelő és haszonélvező ő. A pereket az egyház folytatja a jövedelem terhére s átveszi a nejének fizetendő 100000 frt 2/s részét. A jószágkezelésre igazgatóságot választottak, melynek tagjai a mi 1,3 K. M. 1876. 345-346.
