Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
309 101—103) s nem győzi eléggé buzdíiani a papokat, hogy fogjanak hozzá mindnyájan a munkához s valósítsák meg a maguk kicsi körében „a most divatos népegyetemet“(?). Ez annál szükségesebb, mert napról-napra mind több ember van, aki azt kiabálja, mi szükség van a papokra, templomokra, hiszen csak arra valók, hogy butítsák a népet. A Dávid Ferenc-Egylet a tanítás céljaira Aranyszabályok címen egy kis füzetet adott ki. A kérdés irodalmi tárgyalása az E. K. T.-ot arra indította, hogy 1893-ban (K. M. 1893.345.) újabb rendeletet bocsátott ki a nyári vasárnapi vallásoktatás pontos teljesítésére, minek már eredményét is megállapítja. Némely lelkészek nagy lelkiismeretességgel végezték teendőiket s az ifjak, sőt a felnőttek is örömmel vettek részt. De voltak olyan eklézsiák is, melyekben egyáltalában nem volt tanítás. A kérdés kellő értékelését mutatja az E. K. T. részéről az, hogy 1894-ben (62. jk. p) külön jelentést tesz a vasárnapi iskoláról. Egyidejűleg a kormány is rendeletet bocsátott ki ez irányban s most már remélhető lesz, hogy jobban és sikeresebben fogják megtartani. Az új rend azonban csak lassan és vontatottan terjed s a végrehajtás sem eléggé erélyes és céltudatos, amiként nem volt az soha a történelem folyamán. Ugyanekkor a marosi egyházkor indítványt adott be, hogy a tanítók kezébe vezérkönyv adassák. Az indítvány bizottságnak adatott ki tanulmányozás végett. A tanulmányozás azonban majdnem 30 esztendeig tartott, míg 1920-ban Vári munkájaként megjelent: Vezérfonal a nyári vasárnapi iskolai tanításhoz (Unitárius Közlöny 1920. 109.) s az E. K. T. szigorúan utasította a lelkészeket és énekvezéreket, hogy tartsák magukat a Vezérfonalhoz. Eszerint a tananyag 4 évre oszlik: 1. év. Unitárius egyháztörténelem, vezérkönyv Unitárius Kis Tükör. 2. év. Unitárius hittan, vezérkönyv Unitárius Káté és Hittan. 3. év. Erkölcstan, Marion-Péterfi, Az ember kötelességei és jogai nyomán. 4. év. Szociológiából: az iskola jelentősége, többtermelés, szövetkezetek, közvagyon, munkások és munkaadók viszonya, fényűzés, háziipar jelentősége és haszna, csecsemővédelem, alkoholizmus, perlekedés. Benedek Elek: Felolvasások és Gidófalvi István: A magyar pap és tanító szociális kötelességei. Ezt a Vezérfonalat az E. K. T. 10 év múlva a „változott viszonyoknak megfelelően“ átdolgoztatta. A tananyag most 7 évre van beosztva s az egyháztörténelembe fel van véve: kapcsolataink a külföldi unitáriusokkal és az unitárizmus jövője, aztán magyar történelmi és irodalom-történeti ismeretek. A konfirmálás ügyében a püspök 1885-ben rendeletet bocsátott ki (K. M. 1885. 65—68.), amit az tett szükségessé, hogy iskoláink községivé vagy államivá változtatása követkéz-
