Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
284 egyházban munkára bírni. A leányotthon igazgatásában több szerep kellene, hogy jusson a nőknek, kik helyettesítenék a távollevő anyákat, megteremtenék a lelki kapcsolatot az otthonlevő szülők és itteni nevelők között. A városi fiuk szülőit is időről-időre értekezletre kellene hívni a német Elternabendek mintájára. Ez a nőkérdés nemcsak a 19. század nagy gazdasági átalakulásának következménye, ami csak elősegítette és siettette a folyamatot, hanem általános kultúrprobléma, melyhez a fejlődő emberiségnek szükségképen el kellett jutnia. 1923/24-ben a közoktatásügyi vezérfelügyelőség egy helyszíni szemle után kijelentette megelégedését a helyiségekkel. A következő évben vannak olyan növendékei először, akik román állami iskolákba járnak. Kauntzné a kalapkészítést tanította, Boros hetenként bibliamagyarázatot és lelkigyakorlatot tartott. Többen ajándékoztak képeket, süteményt. Két jól sikerült háziünnepélyt tartottak, ami 9879 lej jövedelmet hozott a növendékek segélyezésére. Mostantól kezdve a Nők Szövetsége szeretettel és őrködő gonddal kiséri működését. 1925/26-ban az elhelyezés javult, mert egy nagy hálószobával, zongorahelyiséggel és fürdőszobával bővült. 4 hálóban, 3 egymásbanyíló dolgozóban kényelmesen elfértek. A felszabadult konyhahelyiség lehetővé tette a házi mosatást. Naponként két csoportban jártak sétálni. Halottak napján a temetőben unitárius nagyjaink sírjára virágot helyeztek. A húsvéti szüneten megnagyobbíttatott az udvar, ahol szabadon mozoghattak s játszhattak. A reggelit januártól, az ebédet és vacsorát is májustól kezdve nem a konviktusban, hanem az Otthonban szolgálták fel. Eljártak az Erdélyi Irodalmi Társaság, Erdélyi Múzeum- Egyesület felolvasásaira, a kollégium ünnepélyeire, az unitárius nők kötőkéire és ifjúsági színielőadásokra. A gimnáziumban rendezett tánctanfolyamra 12-en felügyelet mellett. Vasárnap templomba, télen vasárnapi iskolába. Vasárnap esténként egyházi énekeket gyakoroltak. A nőbizohság karácsonyfa-ünnepet rendezett. Többen adományokat adtak, miből bevétel 20522 lej. Ebből fedezték a fürdőszoba berendezését és az udvar deszkakerítését. Ápr. végén skárlát miatt 4 hétig zárva volt. Eddig a 2 első évben felügyelőnő özv. Bedő Gáborné, azután Péter Róza tanítónő, 1926/27-től Sigmond Ilona tanítónő, 1927 jan. 1-től a betegszoba felügyelője, Gombos Eszter. 1926 nov.-ében a városban skárlát lépett fel s az Otthonban is 4 megbetegedés történt Év folyamán többen adakoztak. Különösen Mikó Lőrincné a felszerelést áldozatosan gyarapította. Az 1927/28. iskolai évben a Nők Szövetsége egy árvaleány egész konviktusi diját (7000 lej) fizette, öten ruha- és cipősegélyt kaptak. A főtanács alkalmával tartott előadás jövedelme 14000 lej, több vidéki Nők Szövetsége 3960 lejt és értékes szőtteseket adtak a betegszoba felszerelésére-
