Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)

16. fejezet: Iskolai ügyek

280 hálynapján pedig a templom ajtójában gyűjtöttek (astatio). A kántálás 1876 szept. 1-én szűnt meg, mikor a Koncz János­­alapból évi 150 írt utaltatott s emellé az eklézsiái tagok ado­mányából oly alap gyűlt, melyből az élelmezés ellátható. Sá­toros ünnepeken az Aranyosszéki eklézsiákba is kiment egy-egy tanuló s házankénti kántálással évenként begyűlt 150—200 frt, melynek harmada a rektoré volt azért, mert az alumnusok tandíjat nem fizettek. Az alumnusok keze alatt voltak olyan kicsi községi gyermekek, kiknek tanításáért a szülők élelmet, vagy pénzt fizettek. Nagyon sokan tanultak itt és így egyhá­zunk jelesei közül, pl. Koncz János, Uzoni Szőts Sándor, Ba­goly Sándor, Lokodi Sándor Mózes, Nagyajtai Incze Mihály, Kriza, Kelemen Benjámin, Brassai, stb. Kolozsvárról ide min­dig a legjobb és legalkalmasabb végzett diákok küldettek ki mestereknek, pl. Csanádi, Kovácsi Tamás, Márkos György, Szabó Sámuel, Gyergyai Pál, Sebes Pál. Ebben az állapotban találta az iskolát az 1868. évi nép­oktatási törvény. Filep Albert tanfelügyelő 1870-ben az eklé­zsiával tárgyalni kezdett. Az eklézsia kijelentette, hogy iskoláját az eddigi 2 tanítóval továbbra is megtartja felekezetinek, de a kormány fizessen egy harmadikat. Az E. K. T. Koronka espe­res jelentésére azt az utasítást adta, hogy községi iskolaállítás kérdésében tartsa magát az 1870—164. sz. a. közölt elvekhez. Ettől kezdve 1875-ig nem történt semmi. 1875 jul. 14-ről Koronka esperes egy jegyzőkönyvi másolatot terjesztett fel, melyet az iskola községivé alakítása ügyében vettek fel jún. 29-én Filep Albert tanfelügyelő, a község és eklézsia képviselői, Koronka esperes és Szigethy Sándor köri felügyelő gondnok jelenlété­ben. Eszerint az eklézsia átadja a telket épületekkel, tanítói lakásokat, fizet 2 tanítót, fenntartja ezek választási jogát a püspök megerősítése mellett. A község az államtól kapandó segélyből fizet 2 tanítót, ezeknek lakást ad, fizeti a dologi kiadásokat, az iskolai adót. Az E. K. T. 1875. jul. 18-án enge­délyt adott a szerződés megkötésére úgy, hogy a 6. elemi osz­tály fölébe még egy háromosztályos felső népiskola állíttassék, a leányiskolában okleveles tanítónő tanítson s a tannyelv ma­gyar legyen. 1876-ban, mig az új iskola felépülne, alkalmas helyiséget béreltek s kinevezték Pál Róza tanítónőt. Így a fele­kezeti iskola 1876 szept. 1-vel községivé lett. Ekkor szűnt meg a két gimnáziumi osztály is hivatalosan, habár még nehány évig a rektor magánilag tanította a latint, s lett hatosztályú elemi népiskola. E tényeket az E. K. T. 1877 jan. 14-én tudo­másul vette s a 2 gimn. osztály megszűntéről a minisztert értesítette. Az 1877. évi főtanácson jelentette az E. K. T., hogy az iskola jellege a múlt évben megváltozott, az I—II. g. osztály megszűnt s azok a más vallású vidéki tanulók, szám szerint mintegy 30, akik tanulmányaikat folytatni akarják, latinból

Next

/
Oldalképek
Tartalom