Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
1. fejezet: Élete
24 igazgató és kormányzó hatósága. Itt fordul meg az egyház minden ügye, tanügyi, közigazgatási, pénzügyi és gazdasági kérdések. Hányszor voltunk tanúi annak, hogy a tárgyalás alatt álló sokszor bonyolult kérdések szerteszét ágazó szálai és az ütköző érdekek viharai között bölcs, higgadt, megfontolt és világos felszólalásaival és ítéleteivel rendet teremt, az indulatokat lecsendesíti, a zavart és homályt eloszlatja. Valóságos értelmi öröm volt szemlélni az ő vezetését s gyönyörködni a kétségek csomóját elvágó felszólalásaiban és az indulatokat lecsendesítő ítéleteiben. Mint Neptunus a háborgó tengereken, úgy uralkodott ő az indulatos lelkeken. Ferencz József az 1877. évi első főtanácson saját intézkedéseiről püspöki jelentésben számolt be. Ennek a jelentésnek a következő nyolc pontja volt: 1. A királynál való tisztelgése- 2. Baldácsy-ügyben tartott értekezlet. 3. Belső emberek változása. 4. Papi szigorlatot tett ifjakról jelentés. 5. Belső emberek jövedelmének összeírása. 6. Hatósága alatt levő eklézsiák meglátogatása. 7. Népesedési viszonyok (lelkek száma 53.167) esketések, keresztelések, halálesetek és átállások. 8. Püspöki levelezés, főleg angol és amerikai hitrokonainkkal. Ezek a jelentés I. fejezetébe tartoznak, mely Püspöki ügyek nevet viseli. A főtanács kellemes meglepetéssel vette ezt a jelentést, amely első volt e nemben s „jegyzőkönyvileg fejezte ki a maga méltányló elismerését azért, hogy a főtiszt, püspök úr azon jó szokást léptette életbe, hogy saját intézkedéseiről is beszámolt a főtanácsnak, amely püspöki első jelentésben örömét és megnyugvását találta“. A millenium megünneplése tárgyában 1896 január 9-én javaslatot terjesztett be,5 hogy közszükségeink fedezésére önkéntes adakozás és gyűjtés utján egy alapot létesítsünk és pünkösd első napján mindenik eklézsiában milleniumi istentisztelet tartassék. Azzal okolja meg, hogy vannak ugyan tekintélyes alapítványaink, de szükségeink is folyton növekednek. Mint a gyermek, ha nő, több gondot ad,, úgy egyházunknak is fejlődésével nagyobbak a szükségei. És felsorolja legközelebbi szükségeinket: tordai iskolánk helyreállítása, a nőnevelésről való gondoskodás és szétszórtan lakó híveink lelki gondozására körlelkészi állomások szervezése. A javaslat elfogadtatván, Ferencz József gyűjteni kezdte az adományokat. 1909-ben az alap 10494*29 K. Felhasználására javasolja: a jövedelem Vs-e csatoltassék a tőkéhez, 4/5-e adassék egy papjelöltnek külföldi egyetemi tanulmányaiban segélyezésre. De az alap csak akkor vétessék igénybe, mikor 20.000 K-ra növekedett, vagy esetleg 2 évi kamat áll rendelkezésre. Boros az alap nevéül ajánlta: Ezer évnek emlékalapja s azt is, hogy 6 6 K. M. 1896. 55. 1.
