Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
A nemzeti mozgalmak kezdete és az alkotmány helyreállításának első jelei
A 10 éve tartó abszolutizmus tarthatatlannak bizonyult. Változtatni kellett ezen a lehetetlen helyzeten. Az általános csüggetegséget az élni akarásnak előbb gyenge és tétova, később mind erősebb és öntudatosabb vágya váltotta fel a lelkekben. Az írók közül Magyarországról többen tértek vissza. A kolozsvári színház is a közönség lelkes pártfogása alá került. A Múzeum-Egylet alapszabályainak megerősítése nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is nagy örömet keltett. November 21-re tűzték ki a megalakulásra a közgyűlést. Az akadémia küldöttséggel képviseltette magát Eötvös vezetése alatt. Kolozsvár utcái fényesen ki voltak világítva. A kollégium ifjúsága a kétemeletes épület ablakait nemzeti színnel világította ki. A legfelső emelt ablakai vörös, a középső fehér, az alsó zöld mécsekkel volt sűrűn berakva. Az utcákon nagy tömeg járt-kelt. Este 9 órakor óriási tömeg tisztelgett Eötvösnél fáklyás menettel, utána a Szózatot énekelve Mikó palotája elé vonult. „Tíz sanyarú év után ez volt Erdély s Kolozsvár lakóinak a legelső boldog napja.” 1860. október 20-án az uralkodó kiadta az Októberi diplomát. A közvélemény a diplomát Pesten nagy felindulással fogadta. Elégededen volt az erdélyi magyarság is, mert e diploma az anyaországgal való egyesülést kizárja. Az 1848 előtti alkotmányt visszaadta ugyan, de a közvélemény a 48-as törvények helyreállítását követelte. Azonban nem tekintve a Magyarország önállóságán ejtett csorbát, a diploma nevezetes okmány volt, mert az abszolutizmus ez irat kiadásától fogva dőlt meg, s mondatott ki az az elv, hogy ezentúl csak a törvényesen egybegyűlt országgyűlések s a birodalmi tanács hozhatnak törvényeket, mely kijelentéssel az önkényuralom eltemettetett. Ez az alkotmányos, ami kötelezővé lett az uralkodóházra is. Ez az első komoly lépés ugyan a nemzet kibékítésére, de minthogy az autonómia megadása mellett az osztrák birodalom egységét fenntartja, nem keltett általános megelégedést a magyarság körében. Az általános elégedetlenség miatt a szabadelvűnek tartott Schmerlinget állították az ügyek élére, aki 1861. február 26-án kiadta a februári alkotmányt, mely szerint Ausztria egy egységes állam, melyet az urak háza és a képviselőház képvisel, a birodalmi tanács feloszlik, s helyébe lép az államtanács. Ausztria ezzel az alkotmányos 95
