Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
Az Entwurf hatása
A középiskolák fejlődéstörténetében az 1777. évi Ratiót az 1806. évi második Ratiót és az 1849. évi Entwürfet kell megemlítenünk, mint amelyek a középiskolák életében a fejlődésnek egy-egy új korszakát nyitják meg. Az első bevezette a tankerületi főigazgatóság intézményét, a második a tanítás latin nyelve mellett a magyart is beiktatta a rendes tárgyak sorába. Az Entwurf „nagy emelkedést jelent a magyar középiskolák fejlődésében, jóllehet németesítő célzata miatt ellenségesen fogadták mindenfelé”. Ez az új rendszer életbe léptette az érettségi vizsgálatot, a tanári képesítést és a szaktanítást. Ez utóbbit nálunk ugyan Brassai már 1841-ben alkalmazta az osztályrendszer helyett, de még nem volt általános. Csökkent a tanárok heti óráinak száma, de mélyült a szaktudás, és emelkedett a tanítás színvonala. Hogy ez a színvonal átmenetileg nálunk csökkent, annak oka az, hogy a tanulóinkat hosszú éveken át tartó katonáskodástól az enyhe osztályozás által akarták felszabadítani. Az új rendszer szerint középiskolákban csak az taníthat, aki nagyobb városokban felállított állami tanárvizsgáló bizottság előtt számot adott tudásáról. A jelentkezőtől megkívánta, hogy 3 évi rendes hallgatója legyen valamely egyetem filozófiai karának. Az abszolutizmus kisebb jelentőségű hasznos intézkedései: ösztöndíjak52, ingyen tankönyvek, évi értesítő nyomtatása, havi tanári értekezletek tartása, a gyermekek színházi előadásának megtiltása, a tanulóknak házi dolgozatokkal való túlterhelésének eltiltása, gyümölcsfatenyésztés és selyemtermelés fontosságának hangsúlyozása, erre a papság figyelmének felhívása, népiskolai tanítók özvegyeiről és árváiról gondoskodás sürgetése. Ferencz József püspök 1895-ben visszatekintve az utolsó fél század eseményeire elismeri, hogy a hírhedt Entwurf, mely a felekezeti iskolákat oly válságos helyzetbe juttatta, a gimnáziumi tanítást tagadhatatlanul magasabb fokra emelte, s jóformán ma is annak keretében mozgunk.53 Mikor 1861-ben visszaállították a helytartótanácsot, ebben külön ügyosztályt bíztak meg a közoktatás vezetésével. Ez több-kevesebb vál-52 Az unitárius tanulók közül évenként 5-en kaptak ilyen ösztöndíjat. Az 1852/53. iskolai évben havonként 5 ezüstfrtot kapott pl. Ferencz József és Buzogány Áron. 53 Vö. Ferencz József: Buzogány Áron. In: KerMagv. 1895. (30. évf.) 68. 93
