Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)

A teológiai szeminárium fejlesztése

csőn meghatározott tantárgyak most teljesen beállíttas-sanak; sőt azon tantárgyak mellett a jelen igények szerint még bölcselem is, ti. etika, me­tafizika kapcsolatban a logikával, pedagógia és zsidó nyelv. A szeminárium rendezésével kapcsolatban módosítják (39. Jkv. sz. a.) az eddigi zsinati és parciálisi papi vizsgát is, minthogy ezek az óhaj­tott célnak többé nem felelnek meg egészen. A 3 évet végzett teo­lógusok egy általános vizsgálatot kötelesek letenni a püspök, az iskolai igazgatóság s Egyházi Képviselő Tanácsi bizottmány összes vizsgá­lószéke előtt mind a három évfolyama alatt tanult tantárgyakból. Ezt megelőzőleg azonban minden félév végén kötelesek az illető tantárgyak­ból rendes, eddig is szokásos vizsgálatot adni. Aztán minden év végével rangsoroztatnak, s az utolsó félév végén nyert rangsor szerint rendel­tetnek ki. Ha oskolamesterek később papi pályára alkalmaztatnak, felszen­telésük előtt az eddigi zsinati vizsgáló bizottság előtt tesznek vizsgát. A parciális vizsga azonban ezekre nézve is megszüntetteük. Ha egy teoló­gus a 3 év bevégzése előtt rendeltetik papnak, az csak az Egyházi Képviselő Tanács beleegyezésével történhetik, de kirendelés előtt vizs­gálatot köteles tenni. Az angol unitárius egyházi irodalom bőségét és gazdagságát tekintetbe véve kívánatos volna, hogy a teológusoknak az angol nyelv „mint szükséges kulcs szent vallásunkat érdeklő némely tekintélyes eszmeforrásoknak”, — ha nem is mint kötelező tantárgy taníttassák. Az ez ügyben szükséges intézkedéseket az Egyházi Képvi­selő Tanácsra bízzák (51. Jkv. sz. a.). Minthogy az angol hitrokonok 1—2 ifjút a londoni egyetemen a maguk költségén ellátnak, ezek kiszemelését s kellő előkészítését szintén az Egyházi Képviselő Tanácsra bízzák. Ezek a teológiai intézet fejlesztésére tett intézkedések. Ha a mai Teológiai Akadémia szervezetét, tanulmányi rendjét, a teendő vizsgála­tokat, a vizsgáló bizottságot figyelmesen végigtanulmányozzuk, köny­­nyen észrevehetjük, hogy a mai állapot csírájában az 1859. évi rende­zésben is benne van. De ezenkívül ez a Főtanács még sok feljegyezni érdemes tárgyban tanácskozott és hozott határozatot az 1857. évi szer­vező Főtanács határozatai következményeként. A kegyes hagyományok és adakozások megörökítésére egy alapítványi könyv létesítését határozza. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom