Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
Iskolai szünetek
képzés szempontjából magasabb álláspontot képvisel, másfelől állítjuk, hogy az egyház eddigi tanárképzése a maga sajátos vallás-erkölcsi céljait jobban szolgálja, mert nem szorítkozik a jelölt tudományos képzettségének szűkebb területére, hanem az egész embert a maga erkölcsiszellemi adottságában, nevelői arravalóságában tekinti és ítéli meg.”31 Iskolai szünetek Az iskolai szünetek kérdésében az abszolutizmus 1851 májusában, 1852 decemberében, 1855 elején és 1857 februárjában adott ki rendeleteket. Az első későn érkezett, akkor, amikor a nyári vizsgálatok már folytak, s intézkedni nem lehetett. 1851. június 22-én tárgyalja az Egyházi Képviselő Tanács (93. Jkv. sz. a.) a kormányzóság rendeletét, hogy a nagy szünidő 4 hétnél több nem lehet, s ennek meg kell előzni az egyetemi tanfolyam megkezdését. Mivel pedig ez október 1-én van, tehát a nagy szünidő augusztus hónap lesz, s a gimnáziumi tanfolyam szeptember 1-én fog kezdődni. A fő elemi iskolákban is mind a közvizsgálatra, mind a nagy szünidőre ezt a határidőt kell tartani. A második és a harmadik a szünidő időpontját így szabja meg: van összesen 8 hét, melyből 4 az iskolai év végére, augusztusra, 8 nap az I. és II. félév közé esik, 3 hét a helyi szükség szerint adható ki. E három hét elhelyezése iránt véleményt kér. Az 1853. februári Főtanács válasza (41. Jkv. sz. a.) ez: Iskoláinkat hitrokonaink s eklézsiáink alapítván s tartván fenn, kötelezettségeink vannak irántuk. Ilyen az, hogy sátoros ünnepeken ifjainknak meg kell látogatniok egyházközségeinket, prédikálniok kell, ami rájuk nézve gyakorlati képzés, de anyagi segély is. Ezért az ünnepeken 2 hétig szünetel a tanítás. De minthogy a köztanítás mellett magántanítás is van, s minden tanulónak magántanítója lévén, ilyen szünidőkben azok foglalják el őket. A felsőbb osztálybeliek pedig prédikációkat készítenek és 31 Dr. Gál Kelemen: i.m. I. 470. 60
