Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
Heufler nevelésügyünk állapota iránt érdeklődik
főgimnáziummá volnának átalakítandók, előadják, hogy az alapítványok a jelenlegi belszerkezet szerinti intézetek részére tétettek, s bár a minisztérium által kibocsátott „terv jelessége és idves célja iránt teljes megismerésünket kell is nyilvánítanunk”, mégis a változtatás csak hosszabb időben, s nem rögtön történhetik; mert a rendes tanítás már két éve szünetel, s félni lehet, hogy az egyházi állásokat megüresedés esetén nem tudjuk betölteni. Ezért Tanácsunk véleménye az, hogy államköltségen a minisztérium maga létesítsen tanintézeteket, melyek mintául szolgálnának, addig pedig az addigi mód szerinti tanítás ne gátoltassék. Emellett szól Magyarország példája is, hol az iskolák már a múlt évben megnyíltak. Ezek után örömmel említi meg, hogy „tanítási rendszerünk a minisztérium tervével igen sokban és lényeges pontokban egyezik úgy annyira, hogy azt avval nagyobb összhangzásba hozni meggyőződésünk szerint hirtelen nem lehet, s a Méltóságod által felszólításában kimondott azon oknál fogva, hogy minden kicsinyeskedést és nyomasztót, mint a nevelés nagyszerű munkájához méltadant, kerülni kíván, nem is szükséges.” Eggyel több ok, hogy tanintézeteink addigi szerkezetükben és érvényükben fenntarthassanak. Miként eddig nyilvánosak voltak, ezentúl is ezen érvényükben megtartani kívánjuk. Alapítványaink egyedül vallásközönségünk részére lévén téve, még ha nem volnának is a kitűzött célra fordíthatók „azoknak vallásközönségünk kizárólagos hasznára és javára miképp fordítása és használata iránt határozni és rendelkezni joga egyedül ezen Főtanácsnak, mint vallásközönségünk törvényes szerkezetű képviselőjének lehet és van.” VI. A tanintézetek külviszonyai, fegyelme, methodusa, a tanítók egymás közti viszonya tekintetében az addigi állapotokat ezután is fenntartani kívánjuk azért is, mert kolozsvári kollégiumunk egyszersmind theologicum seminarium is. Az Erdélyben beszélt nyelvek közül a magyar és német eddig is taníttatott. A román megtanulására ifjainknak iskolán kívül is „mindennapos elég módja van”; különben is egyházi személyeink s az orvosok eddig is rendszerint értették és tudták azt, s ezután is meg fogják tanulni anélkül, hogy kötelezővé tennők tanítását. A görögöt sokkal kisebb terjedelemben kellene tanítani, a latint is lehetne redukálni, s ahelyett a matema-47