Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)

Bevezető gondolatok

ben, hogy ügyessége s leleményessége sok szerencséden honfitársának nyithat utat a menekülésre, vagy legalább a büntetés enyhítésére. A sok unszolásnak engedett, s a biztosi állást elfogadta. Az üldözött és mene­külő honfiakkal titkos viszonyban maradt, sok vádlottat, üldözöttet megmentett. Ez a titkos összeköttetés gyanússá és gyűlöltté tette Urban előtt, aki a vádaknak egész tömegét állította össze ellene. Hogy a vádak alól mentesült, s az eljárást ellene megszüntették, azt elsősorban egy néhány szebeni tekintélyesebb szász ismerősének köszönhette, akik rá­vették Wohlgemuthot, hogy a vizsgálatnak vessen véget. Nagy Eleket ezután áttették a Kolozsvárt felállított törvényszékhez. Azután jött az amnesztia ideje, a törvényszékek és közigazgatási hatóságok szervezése. Nagy Elek beadta lemondását, amit 1854. január 15-én elfogadtak. Ez időtől kezdve 1861-ig, a politikai mozgalmak s közügyek teréről lelépve, magánügyein kívül csak a Gazdasági és Múzeum-Egylet, valamint a színházi bizottság gyűlésein vett részt. Az Unitárius Egyház főgond­nokaként pedig vezette és irányította azt a küzdelmet, amelyet az Egyház saját autonómiája, s nevelőintézetei nyilvánossági jogának megmen­téséért folytatott. 1860-ban az Októberi diploma kiadása után Nagy Elek megint visszatért a politikai küzdelem terére. Az 1861. évi gyulafehérvári érte­kezleten fontos szerep jutott neki, mint később látni fogjuk. Ez évben az erdélyi királyi kormányszék életbe lépvén, ő kormányszéki tanácsossá neveztetett ki, s az állami, községi s közigazgatási ügyeknek lett az előadója. 1861 novemberére összehívatott az erdélyi országgyűlés Gyula­­fehérvárra. Nagy Elek mint előadó azon a véleményen volt, hogy a külön erdélyi országgyűlés, mint törvénytelen, ne hirdettessék ki, s ne hívassék össze. Nemsokára kancellárrá Nádasdy, a kormányszék élére pedig Crenneville neveztetett ki. Ekkor Kemény Ferenc és gróf Mikó javas­latára Nagy Elek kérte a közigazgatási osztályból a törvénykezésibe való áthelyezését. A kormányszék teljes ülésére minden tanácsost meg kellett hívni. Az ülésen Nagy Elek több magyar tanácsossal együtt nem jelent meg. Ezért 1862, januárjában lemondott. Ezután következett a nagy­szebeni ún. országgyűlés, s a nemzetiségek felforgató szereplése. A Schmer­ling—Nádasdy-féle szerencsétlen rendszer lejárván, Belcredi a kiegyenlítés 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom