Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
Jelentősége a kortársak megítélése szerint
Nagy Elekben egy olyan férfiút bírtunk, aki a mellette levő gárdával, s ezek között különösen Fejér Mártonnal és Mikó Lőrinczcel éjét napot arra szenteltek, hogy mi módon mentsék meg egyházunk kisded hajóját a csapkodó hullámok között az elsüllyedéstől, e mellett a nyomás is jobban összetartotta egyházunk kormányzására hivatott tagjait és összes híveinket, mint ahogy most az egy kissé túltengő szabadság egyházi életünkben minket összetart — leheteden volt nem érezni a püspök hiányát.”114 Kővárynak Nagy Elek politikai magatartására vonatkozó megjegyzésében egy szelíd és enyhe szemrehányást lehet érezni, de egyházi működését a legnagyobb elismeréssel illeti. „Minden hazafiság mellett is a forradalmi mozgalmaktól távol maradt. Békés temperamentuma belevitte, hogy nem bírt ellentállani, hogy a forradalom után Kolozs kerületi biztossá neveztessék ... Nagy Elek, amily kevés ellentállási erélyt fejtett ki az osztrák invázió ellen, épp oly erős volt vallása védelmében. ... A Nagy Elek bölcsessége, hitbuzgósága kellett ahhoz, hogy a Bachkorszak válságos napjai annyiféle támadása ellenében megmentsen.”115 Jakab Elek az osztrák centralizációval vívott küzdelemnek, mit autonómiánk megmentéséért s iskoláink nyilvánossági jogáért folytatunk, történelmét vázolván, rátér a közadakozás elrendelésére. „Nagy Elek főgondnok tartotta kezében a dolgok vezetését; hatalmas észereje, eszélye s nevének nagy hitele oly lelkesülésre buzdította az egész egyházközönséget, hogy szebbet háromszáz éves múltunk nem mutat.”116 Az 1856. évi Főtanács megdöbbent az Entwurfnak a tanárok számára és fizetésére vonatkozó követeléseitől. Felhangzott a kiáltás: Segítség, mert elveszünk! Az egyházközségek, testületek, egyesek megértették, mindenki segítségre sietett, a nyilvánossági jog és az önkormányzat megmentése végett szükséges pénz meg volt ajánlva olyan megtagadó áldo-114 Ferencz József: Az 50 és 60-as évekből. In. Az unitárius vallás Dávid Ferenc korában és azután. Szerk.: dr. Boros György. Kolozsvárt, 1910. 123. 115 Kőváry László: Szellemünk képviselői a millenium századában. In: KerMagv. 1899. (34 évf.) 24-25. 116 Jakab Elek: Kriza János unitárius püspök életirata. In: KerMagv. 1878. (13. évf.) 80. 159
