Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)

A kolozsvári színház és színészet érdekében

Elek 1864. évi december 2-i megbízatása alapján december 10-re terjedelmes munkát adott be, mely szerint az átalakítás 30 000 irtot igényelne, a hiányzó részt bizonyára pótolni fogják azon hazafiak, akik az alapra még nem adtak. A választmány a nézőtér átalakítását elvben elhatározta. Részletesebb javaslattételre kiküldték gróf Lázárt, Nagy Eleket és Filep Samut. Kagerbauer megkezdvén a nézőtér kidíszítését, a földszinti nézőhely új berendezését s pár apróbb munkát 1866. nyarára befejezte. A királyné 1870-ben 15 000 frtot adott a színháznak, mely őszszeg a választmány kérésére Nagy Elek kezeihez utaltatott ki.

Follinus a színházat 1865—66-ra megint bérbe akarta venni. Lázár és Nagy Elek alkusznak vele, s kötik meg a szerződést. Az 1865. január 16- i negyedik közgyűlése után a részvényeseknek és alapítóknak Groisz Gusztáv és Ferdinánd és Nagy Elek terve szerint elővették a családi és új páholyok ügyét. Eddig volt 23 páholy, az átalakítás után lett 60, megállapították a páholyok árait, a bérlés feltételeit. Ebből remélték a hiányzó összegek bevételét. Végül ez év november 2-án megnyílt a színház egy ünnepi előadással. 1870-ben a kormány a választmányt, melynek csak 3 tagja élt még az 1841-43. éviek közül, kiegészítette. Köztük van Nagy Elek miniszteri tanácsos is. Végül 1875-ben, amikor gr. Mikó a 32 éven át nemes odaadással és fáradhatadan buzgósággal vitt elnökségről lemondott, Nagy Elek is kilépett a választmányból több társával együtt.

A fennebb felsorolt adatokból dsztán kivehető, hogy Nagy Elek a színház országos igazgató választmányainak évtizedeken keresztül nagy befolyású, tevékeny és buzgó tagja volt. Megvolt állandó családi páholya, s nem volt kedvesebb szórakozása a színháznál.

152